Skip to main content

05.25 A Szent

Dátum: 
2018.05.25

Habakuk 3,1-6

A SZENT

   Az Ószövetség olvasóinak már ismerős ez a cím. Ézsaiás gyakori címeinek egyike volt az Istenség megnevezésére. Ő a próféciájában huszonötször hivatkozik úgy Istenre, mint "Izráel Szentjére". A templomban átélt megtapasztalásban, amikor hallotta a szeráfokat kiáltani, hogy "szent, szent, szent a seregek Ura: az egész Föld teljes az Ő dicsőségével", Ézs 6,3, ez, úgy látszik, kitörölhetetlen benyomást gyakorolt elméjére.
   Habakuk már hivatkozott úgy Istenre, hogy az "én Szent Istenem", és kifejtette véleményét erről az Istenről, hogy "szemed tiszta, nem nézheti a rosszat, nem tudod elnézni az elnyomást", 1,13. Itt "a Szent" úgy látható, mint aki jön Témán felől és a Párán hegyéről, 3,3. Ezek sivatagi helyek a Sínai-félszigeten, és Habakuk látja, ahogyan a Sínai Istene jön ellenségeinek elpusztítására, és népének megszabadítására, jön, hogy biztosítsa jogait, és bejelentse igényeit. Az emberek régen elfelejtették életvitelükben és törvényhozói gyakorlatukban a Sínai törvényeit. A Szent előírásai azonban még mindig változatlanok.
   A szakemberek két lehetőséget javasoltak a "szent" héber szó gyökérjelentésére. Egyik javaslat arra a gyökérszóra vonatkozik, amelynek jelentése "elvágni vagy elkülöníteni", és arra utal, hogy Isten szentsége azt jelenti, elkülönül az embertől és minden más lénytől. Ő teljesen "más" és egyedülálló. A második javaslat ezt a szót ahhoz a gyökérjelentéshez kapcsolja, ami azt jelenti, hogy "ragyogni vagy sugározni", és az Ő ragyogó tisztaságának fényére utal. A kettőt együttvéve tájékoztatást kapunk arról, hogy Isten egyértelműen távol áll az emberi bűntől, és ragyogó tisztaságának tündöklésében.
   Talán Isten jellemvonásainak egyikét sem nézte le, vagy vette semmibe a mi posztmodern társadalmunk annyira, mint az Ő szentségét. Azt mondták, hogy az erkölcs napja tökéletesen elmúlt. Minden relatív, és önmagában, vagy a mi szabványaink szerint kell megítélni. Elmúltak azok a napok, amikor Isten szentsége volt minden dolog mértéke. Most egy erkölcsileg erőtlen társadalomban találjuk magunkat, ahol mindent lehet. Ahogyan új napra kelünk, és a körülöttünk lévő istentelen társadalom levegőjét belélegezzük, ne feledjük el a bölcs király mondását: "a Szentnek a megismerése ad értelmet", Péld 9,10.

Hab. 3.1 „Habakuk próféta imádsága. Ének. 2 Uram, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, Uram. A közeli években valósítsd meg, a közeli években tedd ismertté! De haragodban is gondolj az irgalomra! 3 Témán felől jön az Isten, Párán hegyéről a Szent. (Szela.) Fensége beborítja az eget, dicsőségével megtelik a föld. 4 Ragyogása maga a világosság, fénysugarak villognak mellette: abban rejtőzik az ereje. 5 Előtte dögvész jár, lába nyomán láz támad. 6 Megáll, és megrendíti a földet, szétnéz, és megriasztja a népeket. Az ősi hegyek szétporlanak, lesüllyednek az ősrégi halmok; ősrégi ösvényeken jár.”