Skip to main content
Dátum: 
2018.07.31

János 14,6; 1,4-5

ÉLET

   Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az élet anyagi dolgokból áll. Beszélnek az "élet minőségéről", utalva valaki egészségére, vagy vagyonára. A plakát nagy hangon hirdeti: "Az nyer, aki a legtöbb játékban kockáztat", mintha az élet csupán játék lenne. A gyönyör és hírnév szenvedélyes hajszolásával töltött élet nem fogja kibírni Isten ítéletének szent, kutató lángját. Az élet nem az ember gazdagságából, vagy hírnevéből áll; nem is határozható meg vágyainkkal és ambícióinkkal. A valóságban az életet Isten személyes ismerete határozza meg, Jn 17,3.
   Az Úr Jézus minden élet forrása - mind a természetié, mind a szellemié, Jn 1,4. Ő teremtett és tart fenn minden élőt, Jn 1,3; Csel 17,28; Kol 1,16-17. Ráadásul az örök élet teljesen Őtőle függ. Ha nem halt volna meg, mint bűnért való áldozat, az ember vétke sohasem távozott volna el, és Isten igazságos törvényét csak az emberiség örök ítéletével lehetett volna fenntartani. Azonban Krisztus által az ember bocsánatot nyerhet, megigazulhat, megbékülhet Istennel, és szentté lehet. Szellemi életet az ember csak Isten makulátlan világosságával összhangban élvezhet, 1Jn 1,2-10.
   Krisztus nemcsak örök életet ad az embernek, hogy az Úr jelenlétét élvezhesse a mennyben, hanem értelmet ad az életnek itt és most. Pál a keresztyén életet ebben a világban ezekkel a szavakkal írja le: "Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem", Gal 2,20. Most hit által maga az Élet lakik a hívő emberben, képessé téve arra, hogy szent életet éljen ebben a hanyatló világban. Az Élet megmutatja nekünk, hogy nem véletlenül vagyunk itt. Isten teremtett bennünket, és életünk végére abban az időpontban jutunk, amelyet Ő jelölt ki. Sőt, mi több, a hívő ember ismeri a Teremtőjével való folyamatos közösség naponkénti vigasztalását.
   A szokásos lét váltakozó hegyeiben és völgyeiben a keresztyéneket mindig Istenük vigasztalta és tartotta meg. A való időben felismerik, hogy Krisztus azért jött, "hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek", Jn 10,10.

Jn. 14.6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
Jn. 1.4-5 Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
Kol 1. 16 Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok, minden általa és őrá nézve teremtetett. 17 Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn.
Jn 1. 3 Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.