Skip to main content

ApCsel 17,22-34

BÍRÓ

   Istennek bíróként való bemutatása gyakran előfordul a Bibliában. Énók ítéletről jövendölt, Ábrahám pedig úgy nevezte Istent, hogy "az egész Föld bírája", Júd 14-15; 1Móz 18,25. Ezenkívül lényeges eleme az evangéliumnak az az igazság, hogy az ember felelős lény, aki felelősséggel tartozik Teremtőjének, ApCsel 10,42; Róm 2,16.
   Az Apostolok cselekedeteinek evangelizációs beszédeiben az apostolok kifinomult érzékenységet mutatnak hallgatóságuk körülményei és intelligenciája iránt. Pál a művelt athéni filozófusokhoz fordul, és beszédét arra használja, hogy megmagyarázza nekik a bevallottan "ismeretlen Isten" természetét. Az apostol mesterien azonosítja Őt, mint Teremtőt, Fenntartót és mindenki Bíráját. Üzenetének csúcspontját akkor érte el, amikor kijelentette, hogy Isten "parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek", ApCsel 17,30 (Rev. Károli). Isten, Krisztus feltámasztása által figyelmeztetést intézett a világhoz, hogy egy napon majd megítéli a Földet egy Férfi által, akit erre kiválasztott.
   Szélesebb összefüggésben ez Isten ítéletével kapcsolatos. Több fontos ószövetségi Írás beszél úgy Istenről, mint aki "igazságban ítéli a világot": Zsolt 9,9; 58,12; 67,4; 96,13; 98,9. A gondolat nem korlátozódik a gonoszok elítélésére, hanem magában foglalja a régóta várt, mindenre kiterjedő igazságos kormányzást és isteni uralmat.
   Manapság, ahogyan a régi időkben is, az emberek gúnyolódnak, hogy isteni beavatkozás lehetséges a világ ügyeibe, 2Pt 3,3-4. A keresztyén ember jobban tudja ezt, és bizalommal tekinthet előre arra az időre, amikor Isten fel fogja állítani királyi uralmát a Földön Krisztusban, összhangban örök szándékával, hogy mindent egybefoglal Fiának uralma alatt, Jel 11,17; Ef 1,10. Isten hosszútűrő, és minden korban gyakran üldözött népének ez fogja jelenteni a végső igazolást és részvételt Krisztus uralmában: nem csoda, hogy az egész mennyei kórus halleluját kiált, Jel 19,1! A kötelességtudó hívő ember ma is azzal törődik, hogy teljesen visszatükrözze Isten uralmának elveit az élet minden területén, Mt 6,10. Ami az elveszetteket illeti, hűségesen figyelmeztessük őket, hogy Isten szeretetének dicsőséges evangéliuma ultimátumot is tartalmaz Isten részéről az ítéletre; a feltámadás azt jelenti, hogy az embereknek meg kell térniük, vagy szembenéznek az örök következményekkel.

Apcsel. 17.30-31 A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.”