Skip to main content

08.28 Mindenkinek Ura

Dátum: 
2018.08.28

Róma 10,1-12

MINDENKINEK URA

   Ez a szomorú fejezet Istent igazolja Izráel jelenlegi hitetlenségének láttán. Fájdalmas paradoxon, hogy az igaz Istenért őszinte buzgalmat tanúsító nép keresztre feszíti, majd továbbra is elutasítja régen megígért Messiását - ez a szerencsétlen helyzet nagyon megrendítő a 9. fejezetben felsorolt kiváltságok láttán. Csak maguknak tehetnek szemrehányást: a 10. fejezet megmutatja hitetlenségük okát: a törvény szerinti igazságot hajszolták, ellentétben azzal, amely hitből van, 6. v. Az üdvösség azonban elérhető lett mindenkinek a legegyszerűbb feltételekkel: "vallást teszel az Úr Jézusról... hiszed... Isten feltámasztotta Őt a halálból", 9. v. (Rev. Károli).
   A következő versek arra szolgálnak, hogy az üdvösség mindenki számára való elérhetőségét hangsúlyozzák. A 3. fejezetben a büszke zsidónak meg kellett tanulnia, hogy "nincs különbség" - mindenki vétkezett, Róm 3,22-23. Most, a Rómaiakhoz írt levél 10. fejezetében Isten ígéretet tesz, hogy elfogulatlan és irgalmas lesz a zsidókhoz, annak ellenére, hogy a nemzet elutasította Krisztust; "mindenkinek ugyanaz az Ura" - mind zsidóknak, mind pogányoknak. Figyeljük meg, hogy Urunk mindeneknek Ura; az apostolok Jézus Úr voltát hangsúlyozták, annak minden gyakorlati vonatkozásával együtt. Mi is így tegyünk!
   Mózes 1. könyve gyönyörű illusztrációt szolgáltat ennek a fejezetnek az igazságáról. Józsefet testvérei kegyetlenül elutasították, eladták rabszolgának, és Egyiptomban sokat szenvedett. Azonban az is igaz volt, ahogyan József őszintén elmondta, hogy Isten küldte el őt előttük, hogy megmentse életüket. Most már Egyiptom ura, kimondhatatlan áldást és fenntartást jelentve a pogányoknak. Ráadásul ebben a hatalmi helyzetben képes és hajlandó volt arra, hogy saját családját is táplálja - még azokat is, akik rettenetesen gonoszak voltak hozzá.
   Hála Istennek, a mi Urunk "bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja". A Rómaiakhoz írt levél 2. fejezetének 4. versében a hitetlen zsidóknak az a feltételezése, hogy elkerülik Isten ítéletét, annyi, mint megvetni Isten jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát. Itt Krisztus bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja - fenntartás nélkül nyújtva jóságát, kedvességét és szeretetét. J. N. Darby nagy himnuszának szavaiban valójában ez van:
Szeretetet ad, nem mint a világ: Mindenét megosztja örököstársaival.

Róm. 10.1-13 Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét. Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint. Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek. Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által. A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;) Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.