2Korintus 1,1-10
IRGALOM ATYJA ÉS MINDEN VIGASZTALÁS ISTENE
Pál, amikor a korintusi hívőknek ír, megmagyarázza nekik, miért hiúsult meg, hogy meglátogassa őket, ahogyan remélte. Ez részéről nem valamilyen szeretethiány vagy vonakodás volt. Súlyos szenvedésben volt része Ázsiában, olyannyira, hogy élete felől is "kétségben volt", 8.v. Ez a szenvedés nem valamilyen bűn vagy hiba miatt volt az életében. Inkább Krisztus szenvedéseiből tapasztalt meg valamit önmagában. Ezek a szenvedések nem ugyanazok, mint Krisztus szenvedései a kereszten. Azokat a szenvedéseket senki más nem viselhette volna el, mert azok a bűnösök megváltását eredményezték. Krisztus azonban akkor is szenvedett, amikor itt járt a világban. Megkísértetett, kigúnyolták, megvetették, üldözték, elutasították, szellemi, valamint fizikai fájdalom gyötörte, mindez pedig az Atyáért, aki elküldte, és a bűnösökért, akikért jött.
Talált-e Pál vigasztalást és erőt ázsiai szenvedéseiben és nyomorúságaiban? Bizony talált. Isten megszabadította, 10. v. Pál azonban nemcsak Isten szabadítását tapasztalta meg nyomorúságaiban; megtapasztalta Isten vigasztalását is, mert Isten a minden "vigasztalás" Atyja. "Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz", Zsolt 103,13. Isten nemcsak irgalmas volt Pálhoz ilyen atyai módon, hanem magához vonta, hogy megerősítse. A vigasztalás szó legalább tízszer fordul elő a 3-7. versben. Ez a paraclete szóból származik, amely olyan valakit jelent, aki valaki mellé áll, hogy segítsen rajta a súlyos megpróbáltatás idején. A Vigasztaló helyesen alkalmazható a Szent Szellemre, Jn 14,16.26. Az Úr Jézusra is alkalmazták, 1Jn 2,1. Itt a szó az Atyára vonatkozik, mint aki állandóan vigasztal, vagy valaki mellé áll.
Le vagyunk-e sújtva egy haláleset miatt? Nem így volt-e az Atya, amikor Fia meghalt? Szenvedünk engedetlen és lázadó gyermekek miatt? Szenvedett Isten is, Ézs 1,2. Isten a minden vigasztalás Istene, aki képes megvigasztalni minket minden nyomorúságunkban. Ez a két "minden" szó mutatja Isten vigasztalásának tökéletesen elegendő voltát minden körülményben. Ezt önző módon kell élveznünk? Nem, azért vigasztalt meg minket Isten, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat. Milyen szeretetet és gondoskodást mutathat a hívők iránt az, aki tapasztalja az Atya, Fiú és Szent Szellem vigasztaló szolgálatát minden nyomorúságban!
2Kor. 1.3-4 Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.