Efezus 4,11-16
FEJ
Amíg fejezetünk első hat verse a Szellem egységét hangsúlyozza, amellyel már rendelkezünk, a 7-16. versek a hit egységét hangsúlyozzák, amelyben egyre inkább növekednünk kell.
Az első szakaszban egyek vagyunk, mert minden hívőben benne lakik a Szent Szellem. Ahogyan a természetes test sok tagból áll, és mégis egy test, így mi is szellemileg sok tag vagyunk, mégis egy test. Mint ennek az egy testnek a tagjait, figyelmeztet bennünket, hogy tartsuk meg a meglepő egységet, kiábrázolva Krisztus jellemét életünkben.
A következő szakaszban eljutunk a feltámadott, győztes Krisztushoz, aki diadalmasan vezeti "foglyul ejtett foglyait". Diadalmenetében ez a Győztes ajándékokat ad. Ezek az ajándékok emberek, akiket a Gyülekezet teljessé tételére használ fel, hogy eljusson az az érett korra, "a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra", 13. v.
Az éretlenség jele a bizonytalankodás, "ide s tova" sodródás "az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától", 14. v. Ezeknek a tanítási szeleknek a csalása az, hogy mind tartalmazza az igazságnak valamilyen elemét, összekeverve a tévelygések változó mennyiségével. Ezért olyan fontos, hogy olyan evangélistáktól tanuljunk, akiknek a tanítása helyes az evangéliummal kapcsolatban, és olyan pásztoraink legyenek, akik tapasztaltak ahhoz, hogy gondoskodjanak rólunk, és olyan tanítók, akik azzal töltik idejüket, hogy gondosan építsenek bennünket Isten Igéjének igazságaiban. Minden tanítás és gondozás alapja Isten Igéje. A tanításnak az apostolok és próféták írásaiból kell állnia. A feltámadott Krisztus mindent biztosított, amire szükségünk van.
Az érettség teljessége Őbenne látható, aki a Fejünk. Ő az emberiség végső tökéletessége, aki őszintén és szeretettel foglalkozik mindenkivel, akivel kapcsolatba került. Ő semmilyen becsapást nem alkalmazott. Ő volt a "kegyelem és igazság" tökéletes megtestesülése.
Őbenne kell növekednünk. Nem csoda, hogy Pál kijelenthette: "de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve... futok egyenest a cél felé", Fil 3,14. Ha életünkre tekintünk, láthatjuk-e, hogy növekedtünk Őbenne? Ma törekedjünk rá!
Ef. 4.11-16 És ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus. Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.