Efezus 5,1-2
KEDVES ILLAT
A lévita áldozatok két csoportra oszlottak. Az egyik csoport, a bűn- és vétekáldozatok, kötelező volt. A belőlük származó haszon a bűnök bocsánata és a bűnös megbékélése volt mind Istennel, mind embertársával. Az állat a személy helyett halt meg, mert a halál a bűn általános büntetése. Ezt Isten az Éden kertben indította el. Az Ószövetségben minden bűnért való áldozat az Úr Jézusra tekint előre, aki végül "meghalt értünk", Róm 5,8, mert mindnyájan vétkeztünk, Róm 3,23.
De van Krisztus halálának egy olyan szempontja, amelyen néha átsiklunk. Halála Istennek szóló áldozat volt, amelyben Isten kedves illatot talált. Mindenekelőtt Isten tetszésére szolgált Fiának áldozata. Az Ószövetségben van három olyan áldozat, amely Isten megelégedésére, tetszésére és elfogadására mutat, amelyet a Fiában talált. Ha Isten nem lett volna kielégítve, Fiának halála semmit sem használna nekünk.
A lévita áldozatok első csoportja azt mutatta meg, ami Isten szívének tetszésére volt. Az égőáldozatban Isten örömöt talált mindannak elfogadásában, amit Fia jelent. Az egész állatot elégették, és Isten megérezte a kedves illatot. Az ételáldozatban Isten örömöt talált Fia életének és jellemének kellemes illatában. A békeáldozatban Isten a belső életben talált gyönyörűséget - szeretetében és járásában. Fia belső életének kedvessége, abszolút tisztaságban leélt életének jó illata és egész lénye kedves illat volt Isten számára.
De szövegünk gyakorlatias természetű. Szeretetben kell járnunk, ahogyan Krisztus is szeretett minket. Ahogyan az Úr közöttünk élt, bemutatta Isten irántunk való szeretetét. Az Ő szeretete sohasem volt teljesebben kimutatva, mint amikor Krisztus önmagát áldozta fel értünk, Róm 5,8. Viselkedése felénk és járása mindig Isten iránti felülmúlhatatlan szeretetét tükrözte, az volt az indítéka. Tehát, amikor Krisztus életét és halálát szemléljük, lássuk meg, hogy ez Isten irántunk megnyilvánuló szeretetének a bemutatása. Ő tökéletesen teljesítette az Atya akaratát mindenben, amit tett és mondott. Ahogyan arra törekszünk, hogy elnyerjük az Ő tetszését mindenben, amit teszünk, szemléltetői leszünk mások számára az Ő nagy szeretetének, és szeretetben járhatunk, ahogyan Krisztus is szeretett bennünket, Ef 5,2.
Ef. 5.1-2 Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk „áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.”
Róm 5. 8 Isten pedig a hozzánk való szeretetét abban mutatta meg, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.
Róm 3. 23 mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül,