Skip to main content

10.28 Útnyitó

Dátum: 
2018.10.28

Zsidók 6,20

ÚTNYITÓ

   Útnyitó! Ez új elgondolás! Az író bevezette a Nagy Főpap igazságát, aki belépett Isten jelenlétébe, népének érdekében. A törvény alatt Isten népe megértette, hogy a főpap az ő képviseletükben lépett be Isten elé, és hogy ők sohasem rendelkezhettek ezzel a kiváltsággal. A kárpit a főpap kivételével mindenkit kizárt.
   Ez az igeszakasz be fog vezetni bennünket áldásainkba, a "kárpiton belülre". Először azt tanuljuk meg, hogy reménységünk a kárpiton belül van.
   A 18. vers leírja egy izraelita elmenekülését a menedékvárosba, amely Krisztus előképe, és arra emlékeztet bennünket, hogy amikor Krisztushoz jöttünk, "odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe". Ez a reménység, amely annak biztosítéka, hogy elérjük a dicsőséget, úgy van megnevezve, mint "erős vigasztalás" vagy bátorítás, amit Isten ígért nekünk. Továbbá arra emlékeztet az Ige, hogy lehetetlen, hogy az Isten hazudjon!" Ez a reménység tehát "lelkünk horgonya". Az élet viharai dühönghetnek. Kétség, félelem és bukás zavarhatja meg nyugalmunkat. De mennyei reménységünk, az erős bátorítás lelkünk horgonya, ami nem a tengerfenékhez van erősítve, hanem a kárpiton belülre. Egy hajó ellenáll a legnagyobb viharnak is, ha biztonságosan le van horgonyozva. A reménység horgonya erősen biztosítva van a kárpiton belül, magában Krisztusban, és a hit teszi ezt igazzá megtapasztalásunkban.
   Másodszor, látjuk, hogy Útnyitónk a kárpiton belül van.
   Ő, aki Isten jelenlétében van, Útnyitó ott érettünk. A címe "Jézus", az Ő földi neve. Emberi formában van a mennyben, értünk! Minthogy Ő ott van, mi is ott leszünk majd! Az útnyitó az előkelőség, vagy fejedelem előtt fut, hogy előkészítse az utat, és hirdesse annak érkezését. Bemerítő János, mint útnyitó, készítette az utat, és hirdette az Üdvözítő érkezését. Az útnyitó szolga volt, ura nevében tevékenykedett. A mi útnyitónk szerepe fordított. Ő az Úr, aki szolgái érdekében cselekszik. Hallgassuk szavait: "Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek... ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, Jn 14,2-3. Életünket éppen most valamilyen vihar rázza? Vessük reményünk horgonyát a kárpiton belülre. Útnyitónk bejelentette érkezésünket, és "ismét eljön", hogy magához vegyen bennünket. Talán még ma!

Zsid. 6.20 A hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké való főpap lett Melkisédek rendje szerint.
Zsid 6. 18 Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe.