1Péter 1,17-21
HIBÁTLAN ÉS SZEPLŐTLEN BÁRÁNY
Péter azoknak a gyermekeknek ír, akik arra vágynak, hogy korábbi életútjuk megváltozzon Krisztus követése által. Ez legjobban úgy érhető el, tanácsolja nekik, ha engedelmeskednek Isten akaratának: "Szentek legyetek, mert én szent vagyok", 16. v. A keresztyén életnek szentségben kell eltelnie és annak félelemmel vegyes tiszteletében, amit Isten tett Krisztusban. Meg vagyunk váltva, ki van fizetve értünk a váltságdíj, nem valamilyen hagyományos pénzbeli árfolyamon, nem ezüstön, nem aranyon, amelyek végül is megsemmisülnek és elveszítik értéküket, hanem Krisztus drága vérén. Annak értéke felbecsülhetetlen, és hatása nem csak egy ideig, hanem örökké tart.
Ez a váltságdíj, szellemi kifejezéssel, a bárány vére. Az Ószövetségben a bárány áldozathoz kötődött, és előkelő szerepet játszott a próféciában, Ézs 53. Gyakorlatilag ételként is szerepelt, és nyersanyagot szolgáltatott az emberek öltözködéséhez, de a hangsúly itt azon a tényen van, hogy ez isten Báránya, aki hibátlan és szeplőtelen. Ő tökéletes volt belsőleg és külsőleg, és az ma is. Hibátlan volt, alázatos és nyájas. Az intenzív vizsgálás időszakában - ami a báránynál napokig tartott - nála évekig -, nem lehetett kimutatni semmilyen hiányosságot, egyszerűen azért, mert minden tekintetben tökéletes volt. Még kritikusai is kihirdették: "nem találtam benne bűnt"; ez az ember nem tett semmi rosszat"; "ez az ember igaz volt". A bűnnek és gonoszságnak ezen a világán áthaladva nem tapadt rá szenny, és nem szégyenülhetett meg semmiben. Valóban hibátlan és szeplőtelen volt. Nem ismert bűnt, nem cselekedett bűnt, és nem volt bűn benne.
Noha a munkája, mint a Bárányé, csak "ezekben az utolsó időkben lett nyilvánvaló, ez nem valamilyen elkésett gondolat volt Isten, vagy Krisztus részéről. Eleve elrendelt volt, előzetes terv szerint, és nyilvánosan ki lett hirdetve az idők teljességében Bemerítő János által, bár a próféták is utaltak rá az előző évszázadokban.
Ezt a tökéletességet látva abban a Valakiben, aki megváltott bennünket, jegyezzük meg, hogy Isten feltámasztotta a halálból, és dicsőséget adott neki. Válaszul szeressük Istent, és szeressük egymást tiszta szívvel buzgón. Legyen a példaképünk Ő, aki maga volt a szentség és a szeretet megvalósulása.
1Pt. 1.17-21 És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.