Skip to main content

11.26 A Világ Üdvözítője


1János 4,13-14

A VILÁG ÜDVÖZÍTŐJE

   A mai címünk az Újszövetség mindössze két szakaszában fordul elő. János evangéliuma 4. fejezetében olvasunk arról, amikor az Úr a sikári forrásnál találkozik a samáriai asszonnyal. A találkozás és az asszony azt követő bizonyságtétele következtében sokan hitre jutottak. Az Úr két napig Samáriában maradt, és mások is eljutottak ugyanerre az üdvözítő hitre, és így tettek bizonyságot: "hiszünk... mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban Ő a világ üdvözítője", Jn 4,42. Az Úr szavai rávilágítottak az asszony erkölcsi és szellemi helyzetére. Az ilyen átható erejű és hatalmas szavakról nem lehet tudomást nem venni.
   János bizonyságtétele nem arról szól, hogy hallotta az Urat, bár ez is igaz, hanem arról, hogy látta Őt. Látta az Úr cselekedeteit és csodáit. Tanúja volt az Ő fizikai és szellemi világban egyaránt megnyilvánuló hatalmának, és az Úr nyilvános működésének ez a részletes megfigyelése mély benyomást tett az apostolra. Ebből a tapasztalatból táplálkozott János folyamatos bizonyságtétele, "hogy az Atya elküldte a Fiát a világ Üdvözítőjéül".
   Helyénvalónak tűnik, hogy János elmondja: "az Atya elküldte a Fiát". Jánosnak, aki maga is szorosan együttműködött apjával halászati vállalkozásukban, és aki annak idején ráhajolt az Üdvözítő keblére, bizonyosan értenie kellett valamit az Atya és a Fiú közötti kötelékből. Az általunk most vizsgált versekben az a szeretet áll előttünk, amely jelen van az Istenség személyes kapcsolatrendszerében, és amely a Fiú üdvözítő munkájának középpontjában áll. Ez ösztönözte az Atyát arra, hogy elküldje a Fiút, és ez késztette a Fiút arra, hogy eljöjjön.
   Ő "a világ Üdvözítőjéül" jött. Ez a megjelölés azonban nem csupán azt írja le, hogy milyen céllal jött, hanem azt is, hogy kicsoda Ő valójában jellemében és személyiségében. Ő az Üdvözítő, és milyen átfogó az Ő üdvözítő munkája! Ez a mű nem korlátozódik kevesekre, például a választott zsidó népre, vagy más kiválasztott csoportokra, hanem elérhető mindazok számára, akik Istentől eltávolodtak, és a bűn és a Sátán uralma alatt vannak.
   A közösség az Üdvözítővel minden hívő számára biztosított. János ezt mondja: "a maga szelleméből adott nekünk". Az Úrral való maradandó közösségünk bizonyítéka Isten Szelleme.

1Jn. 4.13-14 Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Szelleméből adott nekünk. És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül.