Jelenések 1,10-11
OMEGA
Földünkön az élet szomorú realitása, hogy számos ember és elgondolás jól indul, de nem jól ér véget. Ebben a szerencsétlenségekkel és válságokkal teli világban az élet legalapvetőbb természetéhez tartozik, hogy aki bármit véghez akar vinni az életben, annak állhatatosságra van szüksége.
Az állhatatosság önmagában azonban még nem lehet garancia a sikerre. Túl sok tényező fölött nincs hatalmunk. Még az olyan abszolút uralkodókról, mint Salamon vagy Nebukadneccar is feljegyezték, hogy nem képesek életük eseményeit befolyásuk alatt tartani. Még ha sikerül is az életen keresztül biztonságos ösvényt kialakítanunk, a halál ott vár, hogy végül legyőzzön bennünket. Salamon szomorúan írja: "Minden érhet mindenkit. Ugyanaz történhetik az igazzal és a bűnössel. ... Rossz dolog ez, hogy mindannak során, ami a Nap alatt történik, ugyanaz érhet utol mindenkit. Ráadásul az emberek szíve tele van gonoszsággal, és esztelenség van bennük, amíg csak élnek", Préd 9,2-3.
Van azonban egy Ember, aki sohasem sóhajtott fel elbukás következtében, és sohasem pirult el szégyenében. Sohasem adott fel egy elgondolást sem meghiúsultan, vagy azért, mert a körülmények a befolyásán kívül estek volna. Maga a halál is engedett az Ő akaratának. Felséges szerénységgel mondhatta, "elvégeztem... a munkát", Jn 17,4. Valójában lehetetlen is volt, hogy Ő másként tegyen. Több mint hét évszázaddal korábban a Szent Szellem arra indította Ézsaiást, hogy feljegyezze az Atya Fiával kapcsolatos hét áldott negatív kijelentését:
"Ez az én szolgám... Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze", Ézs 42,1-4.
A Fiú győzelmes "bevégeztetett" felkiáltása ószövetségi megfelelőjeként Dávid írt egy napról, amikor végül a történetet elmondják. Ekkor egy jövőbeli nemzedék hirdeti az "Ő igazságát... Hogy ezt cselekedte", Zsolt 22,31 (Károli). Igen, azon a napon látható lesz, hogy "mindent helyesen cselekedett", Mk 7,37. Valóban, Isten Omegája fogja kimondani az utolsó szót. És nem csak azt fogja bevégezni, amit érted cselekszik, hanem azt is, amit benned. "Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára", Fil 1,6.
Jel. 1.8 Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.