Skip to main content

12.29 Dávid Hajtása

Jelenések 22,16

DÁVID HAJTÁSA

   Az Úr Jézus az ötödik fejezetben a "Dávid gyökere" címet viseli, és ennek a tanulmányozásához az olvasónak vissza kell lapoznia egy korábbi elmélkedéshez. Ma, csupán felelevenítjük, hogy a "Dávid gyökere" az Úr Jézus előidejűségét és isteni voltát fejezi ki, míg a "Dávid hajtása" azt, hogy neki azután és attól a nagyszerű férfitól, Dávidtól kell származnia, és ezáltal lennie igazán emberré.
   Mint Dávid teremtője, az Úr hatalmat adott neki, hogy Izráel trónjára üljön, és mint Dávid leszármazottjának, az Úrnak jogosultsága van, hogy elfoglalja a trónt egy eljövendő napon. Ahogyan Dávid elszenvedte a száműzetés éveit, mielőtt elfoglalta a trónt, ami már jogosan az övé volt, úgy ma az Úr Jézus a száműzött király, aki várja a napot, amikor majd visszatér dicsőségben, hogy létrehozza ezeréves királyságát. De az Úr Jézus hatalma az ezer év dicsőségében nemcsak nemzeti, hanem egyetemes is, így Izráel helyreállított királyságának nemzeti trónja ismét Dávidnak adatik, aki uralkodni fog az országban mint alkormányzó. Jeremiás és Ezékiel is úgy beszél Dávidról, mint aki elfoglalja a trónt az Ezeréves Birodalomban. Ezékiel nagyon egyértelműen jelenti ki, "Az én szolgám, Dávid lesz a királyuk: egy pásztoruk lesz mindnyájuknak... és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük örökre", Ez 37,24-25. A nemzet igazgatását tekintve Dávid királyukként fog viselkedni. A királyság feletti hatalmat tekintve azonban Dávid a fejedelmük lesz, aki az abszolút uralkodó alattvalója.
   Ézsaiás így beszélt róla: "Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről", Ézs 11,1. Vagyis a Megváltó úgy növekedett fel az Úr előtt "mint vesszőszál... mint gyökér a szikkadt földből", Ézs 53,2, minden támogatását az Istennel való töretlen közösségéből kapva. "És amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak: názáretinek fogják Őt nevezni", Mt 2,23. Ő volt a "názáreti", ami a héber "hajtás" vagy "sarjadék" szavakból származtatható. De az alázatos názáreti férfi, aki oly megvetett, Dávid hajtása, és hamarosan elfoglalja a mindenre kiterjedő uralom trónját. "Van egy férfi, akinek Sarjadék a neve... és nagy méltóságra emelkedik", Zak 6,12-13.

Jel. 22.16 Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag”.