P. Kende
Olyan világban élünk ahol nincs megfelelő motiváció. Sok gyerek körbenéz és felteszi a kérdés: miért éljek?! Felteszik a kérdés, hogy miért és senki nem tud értelmes választ adni. Hogy több sorozatot nézhessünk? Hogy több gyorséttermi kaját ehessünk? Igazából nincs motiváció, illetve nincs helyes motviáció.
Nekünk természetesen van valami más:
Ján 2:14 És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árusait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: Ján 2:15 És kötélbôl ostort csinálván, kiûzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is, a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; Ján 2:18 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
Jézus nagy erővel, igazából erőszakosan tette ezeket.
Milyen tekintéllyel teszed ezeket? Ki vagy te? Ki adta neked a tekintélyt a hatalmat erre? A dolgok egy bizonyos rendben mentek eddig és így is maradnak. Ki vagy te, hogy megpróbálod megváltoztatni? Ugyan ki vagy te? Ez a kérdés, amit gyakran hallunk mi is. Ki vagy te, hogy azt mondod, hogy a házasságon kívüli szexuális kapcsolat bűn? Ki vagy te, hogy azt mondod, Krisztus az egyetlen út? Milyen tekintéllyel mondod ezt?
Jézus azt felelhette volna: János 2:17 a házadért való buzgóság emészt engem. Zsolt 69:9 Jézust emésztette ez a buzgalom - ezért tette amit tett.
Mi a buzgalom?
Ha azt mondjuk itt a mennyei templom és itt a földi templom, benne az összes árucikkel, minden olyan dologgal aminek nem kellett volna ott lennie, az erőszakos hozzáállással, helyezkedéssel, politikával, akkor mindjárt látjuk, hogy mekkora a távolság a mennyei és a földi között. E távolság mértéke Jézus buzgóságának mértéke.
Jézus tudta, hogy milyen Isten háza, milyen a mennyei templom, Jel 4-5 hihetetlen kép, az imádatról, a csodálatos szentség, szépség, látszik a súlya, nagyszerűsége. Jézus ezt ismerte, látta, mert Ő Isten. Járt ott. Az az Ő otthona. Ezt hagyta maga mögött értünk és azt mondta, Zsolt 29:9 az Ő házában minden az Ő dicsőségéről szól, minden Őt dicséri, minden egyes tárgy, élőlény, a dolgok elrendezése, anyaga Őt dícséri. A mennyei templomban, az Ő házában minden az Ő dicsőségéről szól. Jézus ránézett a földi templomra Jeruzsálemben és azt mondta: mekkora eltérés, mekkora feszültség a kettő közt! Az a vágy Jézus szívében, hogy helyreállítsa, olyan állapotba hozza a földit mint a fenti, a mennyei, ez a buzgóság.
Mi is látjuk ezt. Az ember régi szíve ránéz erre a távolságra és megvan a saját megoldása.
Szélsőségesség. Mert a távolság olyan nagy és muszáj áthidalni valahogy: törvénykezés, viselkedj! A távolság hatalmas, át kell hidalni, el kell jutnod az egyik oldalról a másikra. Légy szent! Meg van írva.
A régi szív másik válasza a feszültségre: gyűlöllek, mert te vagy a problémám, mert benned látom, hogy a távolság nagy, (mondjuk a pásztorod vagyok, és) látom, hogy milyen távol állsz - gyűllöllek érte. A régi szív válaszai nem Krisztus buzgósága, nem az ami Őt arra indította, hogy megtisztítsa a templomot.
Egy másik ilyen a hanyagolás. Mert javíthatatlan vagy. Olyan nagy a távolság, hogy nem lehet áthidalni, úgyhogy nem érdekelsz. Ez a régi szív válasza, mikor szembenéz a mennyei és földi távolságával.
Az új szív viszont csodálatos. Az új szív is látja ezt a távolságot de azt mondja: van egy várakozásom, 2Kor 5:2 sóhajtozom egy várakozással. Reménnyel tekintek a jövőbe, mert Isten elvégzi. Isten már megtette, fogta a földit és áthozta a mennybe. A helyzetünk szerint már ott vagyunk Vele. Isten elvégezte. Most is végzi, ez a megszentelődés és harmadjára meg is fogja tenni: lesz egy végső állapot amikor ugyanolyan tisztán fogom látni a helyzetemet, mint Ő, mert az lesz a tapasztalatom is.
Az új szív is látja az eltérést, a különbséget, csakhogy nem esik kétségbe. A szentség szépségéről beszélünk. Mikor az óemberben látjuk, akkor elkeseredünk. Az új emberben viszont azt mondjuk: ha Isten elvégezte a kereszten és ha bennem munkálkodik, akkor el is végzi majd, nincs kérdés. Nagy várakozásom és reményem van!
Az új szívvel azt is mondjuk még (amikor látjuk a távolságot): mit tehetek azért, hogy kifejezzem a mennyei valóságot itt és most?!
2Sám 7:2 Dávid házat akarta ezért építeni Istennek. Mert ő rendszeresen bent járt Isten jelenlétében, a frigyláda előtt, imádta Istent, élvezte a jelenlétét és amikor kijött, nem vallásossabb lett! Nem bizony! Nem úgy jött ki, hogy "ezt is letudtam", hanem kijött és azt mondta:
Mit tehetnék?
Mit változtathatnék?
Hogyan áldhatnám meg az embereket?
Hogyan kommunikálhatnám?
Megvan!
Építhetnék egy házat Isten frigyládájának! Ez volt a szívében, hogy azt a valóságot elhozza ide.
Jézus ezt tette, Ján 2:17-ben a buzgóság a szívében, Isten természetének szent válasza volt erre a távolságra. Azt mondta: nem maradhat így! Mi is ilyenek vagyunk. Azt mondták Jézusnak: Milyen hatalom által teszed ezeket? Jézus válasza: senki nem látta az Atyát csak én. János 1:18, János 5:37 senki nem hallotta a hangját, és nem látta a formáját. János 6:46 senki nem látta az Atyát. Ez Jézus tekintélye. Mert Ő látta az Atyát, ott volt a jelenlétében!
Én is ott lehetek. És amikor kijövök nem kesergek a dolgok miatt, mennyire rossz a világ. Ez negatív, nem visz sehova. A szívünkben áldozatokként cselekszünk, pedig közben győztesek vagyunk?! Itt vagyunk az Ő jelenlétében, és amikor kijövünk azt mondjuk: ne aggódj, Ján 1:5 a világosság a sötétségben ragyog! Nem esünk kétségbe. Rajtunk keresztül, Krisztus Testén keresztül, fejeződik ki a mennyei valóság a földön, amint megmutatjuk amit láttunk. 1Ján 1:2-3 - mert láttuk az életet magát, Jézus Krisztust.
P. Schaller
Márk 16:1 Mikor pedig elmúlt a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék ôt.
Ezek az asszonyok tudták, hogy Jézus halott, de szerették őt. Amikor pénteken eltemették, gyorsan tették, mert a nap lemenőben volt és közelgett a sabbat. Arra gondoltak, hogy kicsit jobb munkát végezzenek, menjenek vissza és temessék el jobban. Kenjük fel a testét, még több fűszerrel. Josh McDowell azt mondta, hogy valószínű negyvenöt kiló kenetet vitt magával a három nő. Jobban akarták elvégezni.
Márk 16:2-3 És korán reggel, a hétnek elsô napján a sírbolthoz menének napfelköltekor. 3 És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?
Jó kérdés. Ki fogja elgörgetni a követ? Odafelé tartanak és ezen gondolkodnak. De mindenesetre mentek. Még akkor is ha jó indokuk lett volna, hogy ne menjenek. Menjünk, mert szeretjük őt, senki nem volt olyan, mint ő. Ahogy mentek, eszükbe jutott egy indok, ahogy a mi elménkben is megfordulnak különböző indokok. „Hogy tudjuk a követ elmozdítani?" Soha nem érjük el a célunkat, nem tudjuk megtenni amit meg akartunk. Ők viszont így válaszoltak: megyünk akkor is. Nincs válaszunk erre a kérdésre, de megyünk, szeretet van a szívünkben úgyhogy megyünk. Így hát mentek és hősökké váltak, mert ők voltak az elsők akik látták, hogy a kő el lett gördítve. Ezt tette a hitük. A hitük túlvitte őket az érveken. A hitük egy kaland volt, Istenhez vezette őket. A hitük önmagukon túlvitte őket.
Márk 16:4 És odatekintvén, láták, hogy a kô el van hengerítve; mert felette nagy vala.
Lehet, hogy arról beszéltek: a kő el van hengerítve, olyan nagy, soha nem tudtuk volna emozdítani, de elgördítették. Itt vannak a fűszerek és ezért jöttünk, hogy felkenjük Őt.
Márk 16:5 És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felôl, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.
Egy angyal volt. Ez a történet olyan, mint az életünk. Amikor Isten elhívott minket, akkor valamit helyezett az új szívünkbe. Elkezdtünk viszonylatokban gondolkodni. Arra tanítanak, hogy az életet következmények szerint ismerjük, hogy egyenesen, sorrendien gondolkodjunk: ha ezt teszem ez fog történni.
Istennel másfajta gondolkodást tanulunk, ez a viszonyításra, kapcsolódásra, kapcsolatokra alapul. Ez történik velünk. Amikor evangelizálunk azt mondjuk: szeretnél egy kapcsolatot Jézussal? Sokszor az emberek nem is értik, mi ez a kapcsolat, mit jelent ez. Persze sok ember tudja mit jelent, mégis ez a történet jó történet, mert nyilván szerették Őt, látták Őt. A szívükben pedig ez volt: „Menjünk. Eltemetjük jobban a halott embert. Nem tehetünk semmit, de szeretjük Őt. Nem adhat nekünk semmit, nem tehet még egy csodát, nem tudja megsokszorozni a kenyeret, de szeretjük Őt." Micsoda kép ez a hívőről!
Gyakran amikor valaki indul a hitben, akkor kapcsolatokra alapozva kezdi. Nagy szeretettel. Elmegy a gyülekezetbe a szeretet miatt, imádkozik a szeretet miatt. Felfedez egy kalandot, mert a szeretet ezzé teszi az életet. Amikor aztán jön az ellen-indok, akkor a szeretet magasabb érvelése túlvisz azon az indokon!
Minek mész a sírhoz? Hogy lássak egy halottat. Ki fogja elgörgetni a követ? Nem tudom. Hát, majd ott ülök a kő előtt és gondolkodni fogok, még nem tudom, de azért megyek, mert van egy kapcsolatom. Ilyen a hitben járásunk. Amikor kezdjük Istent hallani akkor szeretetben kezdünk el élni.
Kegyelmi irányultságúak vagyunk. Jézus nem azért jött, hogy olyan legyen mint mi, depressziós, boldogtalan, kárhoztató, bűntudattal terhelt, hanem úgy jött, hogy megvolt a kapcsolata az Atyával. Ez a kapcsolat a szeretet. Jézus eljött és elhozta nekünk a szeretetet. Mi azt mondjuk: azért jöttél, hogy olyan legyél mint mi?
Jézus azt felelné: azért jöttem, hogy adjak valamit, amitek nincs, szeretetet, kapcsolatot velem. Hogy megbocsássak nektek, szeresselek benneteket, szóljak hozzátok és egy új irányultságot adjak, kegyelem központúságot.
A kegyelem olyan nagy szó. Tanulj róla!
A galáciabeliek ezzel a szeretettel kezdék, a kapcsolatra alapult, a szemüket kivájták volna és Pálnak adták volna. Később Pál azt mondta: hova tűnt ez a szeretet amit irántam éreztetek? Logikussá váltatok, erkölcsösek, kemény szívűek, analizálók vagytok, akik jól értik a világot, de szeretet nélkül, megbocsátás, irgalom, építés nélkül. Nagyon emberiekké váltatok. Hová lettetek?
Ezek az asszonyok mentek. Egy angyal ül ott. Jézus feltámadt. Mi? Tényleg? Ő él? Ez Isten vágya számunkra. Hogy a szeretetünk folyamatos legyen, folytassuk szeretetben. Hogy megértsük és kapcsolataink legyenek. Miért mész el missziós mezőre? A kapcsolatról szól.
Miért imádkozol? Kapcsolati dolog ez is. Aztán az ellen-indok beszél hozzám, de nem állít meg. Mert hitbeli kalandban járok egy személlyel, Istennel. Kapcsolatunk van és Isten beszél hozzánk, és Isten beszél hozzánk...
Emlékeztek, az Úr Ezékielnek megmutatott egy völgyet tele csontokkal és azt mondta: élhetnek ezek a csontok? Sokan rávágnánk: nem! Ezek a csontok nem fognak megelevenedni. Ezékiel azonban próféta volt és a próféták óvatosak a szavaikkal, óvatosak, hogy Isten ott legyen az életükben. Gyülekezeti tagokként óvatosak vagyunk - hogy figyeljünk. Ezékiel azt mondta: te tudod Uram. Az Úr azt felelte: akkor prófétálj a csontoknak!
Erre van szükségünk, hogy a Biblia szóljon hozzánk. Akkor olyanok leszünk mint ez a három nő.
P . Matti az előbb az arab világról beszélt. Micsoda missziós mező! Miért mennénk el oda? Istenem te tudod. Prófétálnál az arab világnak, és a csontok megmozdulnak és az emberek megtérnek! Úgy ahogy én is? Itt egy ember akinek problémája van a pornográfiával és a gondolkodása sorrendi. Hogy lehetnék szabad? Hogy változhatna meg az életem? Módszereket próbál, fegyelmet akar és feddésre vár. Aztán jön Jézus és azt mondja nekünk: kegyelem nektek.
Kegyelem központúság. Az én kegyelmem elegendő neked. Én vagyok Isten, új szívet és új Szellemet adok.
Nyugdott elmebeli hozzáállásom van. Higgyetek bennem, amint előrehaladunk egy kalandban vagyunk. Igazából jó móka Isten szerint való embernek lenni. :-)
Aztán megismerem és megértem Isten jelenlétének örömét. Isten természetét, szavait és csodák történnek, elámulunk, mert a kő elgördült és mi vagyunk az elsők akik megtalálják. Kaland részesei vagyunk. Bár bűnös természetünk van, mégis nagyon kapcsolat-orientáltak leszünk és megyünk Istenben. Aztán szeretetben élünk, szeretetet tanulunk, egy új szót tanulunk: szeretet.
Péld 27:4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység elôtt?
Vannak dühös és kegyetlen emberek. Fájdalmat okoznak másoknak, a családjuknak és aztán sírnak emiatt, szomorúak, változni akarnak. A harag áradó. A harag tönkretesz családokat. Teljesen megdöbbenek azon hogy tudunk a feleségünkkel beszélni. Csúnya szavakkal. Vagy fordítva. Ez nem történhet meg. Hz ezt teszed hagyd abba! Soha ne szólj bántó szavakat a feleségednek vagy férjednek! Nincs értéke. Nem hoz békét létre. Nem oldja meg a problémáim. „Nincs pénzünk:" - úgyhogy dühös vagy. Ez nem Isten útja. Ez a régi bűnös természet.
Három szó: harag, düh - és itt van egy még nagyobb - az irigység.
1 Sám 18:7 És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ô ezerét és Dávid is az ô tízezerét.
1 Sámuel 18:8 Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az ô szemei elôtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság hiányzik néki.
Tudod mit tett ez a dal Saul a szívében? Tudod mi az irigység és hogyan rabol meg minket? Tudod mit tett amikor hallotta a dalt? Istentől egy gonosz szellem szállta meg Sault. Mit tett Saullal? Nem tudott éjjel aludni. Folyton Dávidra gondolt, féltékeny volt. Minden erőforrását arra használta, hogy elfogja Dávidot. Nem egy, nem két, nem három éven át, hanem hét éven keresztül.
Dávid nem érti. Mit tettem? Mi a probléma? Miért gyűlöl engem? Mi a baj? Nem értem.
1 Sámuel 20:1-2 Elfuta azért Dávid Nájóthból, mely Rámában van, és elméne és monda Jonathánnak: Mit cselekedtem? Mi vétkem van és mi bûnöm atyád elôtt, hogy életemre tör? 2 º pedig monda néki: Távol legyen! Te nem fogsz meghalni. ìmé az én atyám nem cselekszik sem nagy, sem kicsiny dolgot, hogy nékem meg ne mondaná. Miért titkolná el azért atyám elôlem ezt a dolgot? Nem úgy van!
1 Sámuel 20:41 felkele Dávid a kô déli oldala mellôl, és arczczal a földre borula, és háromszor meghajtotta magát; és megcsókolták egymást, és együtt sírtak, mígnem Dávid hangosan zokogott.
Dávid így volt ezzel: Miért? Miért gyűlöl engem? Dávid egy fiatalember, aki tanul a háborúról. Később megérti és el is mondja a zsoltárokban. Ha nem az én barátom lett volna, tudtam volna kezelni, de Saul a királyom volt, segítenie kellett volna, szeretnie, tisztelnie. Miért próbált meg elpusztítani?
Ki állhat meg az irigység előtt? Egy irigy embert nem tudsz megváltoztatni. Hogy állhatnánk meg az irigység előtt. A harag rossz, a düh is. Az irigység viszont hét évvel később is ölne. Irigység? Pedig Saul hívő volt. Saul a mennybe ment. Saul "keresztény" volt. Megvolt neki Jézus Krisztus. Isten választottja volt. De ebben az életben nem kalandot élt meg, nem volt hite, nem volt megfelelő kapcsolata. Önmagával volt kapcsolata, a saját fontosságával, a saját értékével, kapcsolata volt másokkal, érzékeny, könnyen megbántható és provokálható ember volt. Az ellen-indokok nagyon könnyen megállították őt. Adsz neki egy indokot és villámgyorsan megváltozik. Ki képes elgördíteni a követ? Én nem. Úgyhogy haza is megyek. Nem csinálom ezt. Minek?
Elképesztő. Mi meg azt próbáljuk mondani, hogy tényleg működik a hit útja? Mi azt mondjuk: igen.
Csakhogy van valami amit mi teszünk: hiszünk. Hallgatjuk azt amit mond. Erőfeszítést kell tennünk, hogy azt mondjuk a szívünkben: nem bízhatok önmagamban, Istenben kell bíznom, az életem nem olyan fontos.
Istenben akarok bízni!
1Kor 13:5 a szeretet nem könnyen sértődékeny, nem lehet megbántani egykönnyen. Foghatod a szeretetet és pofozgathatod és mégis szeret. Foghatod és megdöfködheted. Nem érti mi történik vele, de a szeretet túlhalad az értelmen. Mondhatsz neki rossz szavakat, de a szeretet azt mondja: nem tudom, hogy komolyan gondoltad-e amit mondtál. Szerintem nem. Úgy gondolom, hogy szeretsz. Így történt Dáviddal és Saullal. Dávidot nem lehetett könnyen felbosszantani. Amikor ráébredt, hogy Saul gyűlöli, akkor Dávid sírt. Nagyon mélyen hatással volt ez rá. Mégis szeretett és tanult.
Jonathán azt mondja egy nap: azt hiszem az apámnak baja van veled. Dávid azt felené: nem gondolnám. Jonathán azt mondja: de igen. Dávid meg: nem értem, miért?
Mi fog megbántani a gyülekezetben? Mi tud csalódást okozni? A hitünkben? Ha ezek az asszonyok elmentek a sírhoz és a kő nem lett volna elgörgetve, akkor szerintem ott maradtak volna. Vártak volna, hátha jön valaki aki el tudja gördíteni. Nem tudom. Isten is ilyen: azt mondja: „akarom, hogy higgy nekem, hogy kövess". Rúth is követte Naómit, pedig az azt mondta neki: menj el! De Ruth ragaszkodott hozzá, hogy vele menjen. „De hát nincs semmim." Ruth mégis azt mondta: veled megyek.
Amikor a Biblia szól hozzánk az egy kincs. Egy kis döntéssel igent mondunk, szeretetben élünk, megbocsátunk és győzelmet aratunk az irigység, a féltékenység, a szexuális vágyak felett, afelett a szükség felett, hogy fontosak legyünk, a biztonság iránti szükség felett, a lelki kapcsolatok iránti szükséges felett.
A szívünkben van. Amikor itt laktam Magyarországon, volt egy idős asszony aki itt lakott nem messze. Drága hívő volt, eljött a gyülekezetbe, nagyon drága szelleme volt. Soha nem hallottam panaszkodni. Sepregette a kis lakását, ugyanaz a ruhája volt éveken át. Csodálatos ember volt a szívében.
Mi gyönyörűséges? A lábaink - Ésaiás könyvében.
Mi gyönyörűséges? Azok az asszonyok akik a sírhoz mentek szeretettel. Az a kenet, amelyet megtört az az asszony.
Mi gyönyörűséges? Amikor Jézus elmegy a galileai tengerhez és isteni találkozója van a tanítványokkal. Reggelit készített nekik. Ez csodálatos ez Isten. Amikor szeret minket. Szeret minket. Egy új Szellem, új szeretet.
Olyannak kell lennünk, mint Isten. Nem azért vagyunk itt, hogy olyanok legyünk mint a világ. Hanem olyanok vagyunk mint az Atyánk, és mint Isten Fia. A Szent Szellem által.
Gondoltál már egy repülőgépre aminek elkezd köhögni a motorja? Aztán csend. A pilóta ott ül. Ott van a nulla ponton. Tökéletes csend van. A pilóta azt mondja: jaj ne... Aztán elkezd zuhanni. Ez is hasonlít ránk. Szellemben jársz, Istenben élsz, elmész a gyülekezetbe, közösséged van. Beülsz az autódba, hazamész, bemész a házadba, becsukod az ajtót és aztán a motor nekiáll köhögni és kipurcan. Hirtelen jön a panaszkodás. Az ember régi bűnös természete, jön a gonosz nyelv. Létezik gonosz nyelv, létezik vádló nyelv, létezik pletykálkodó nyelv, létezik dühös nyelv. Harminc különböző nyelv van leírva a Bilbiában. Harminc rossz nyelv.
A repülő olyan gyorsan zuhan amennyire a gravitáció vonni tudja.
A bevégzett munka. Annyira csodálatos, hogy Isten tudja a régi bűnös természetünkről ezeket. Azt mondja: meddig akarsz a régi bűnös természetben élni, panaszkodni, kritizálni? Saul mennyi ideig akarsz irigységben élni és pazarolni az életed?! Úgy nagyon apró, pici ember vagy. Tanítványok, meddig kell még veletek lennem? Mikor fogjátok fel, hogy ez tényleg működik? Hogy Krisztus vagyok valóban. Hogy megbocsátok, és szeretek és nem tudtok megszabadulni tőlem, mert veletek leszek a világ végezetéig. Értitek? - mondja Isten nekünk, kis embereknek.
Mi azt feleljük: Uram, figyelek. Ha a kapcsolatokban nyugszunk, akkor bármi megtörténhet. Péter ott volt a hajóban és látta, hogy Jézus jár a vízen és született egy ötlete: talán én is tudok járni a vízen. Jézus hívj engem. Komolyan? - feleli Jézus. :-) Gyere!
Lehet, hogy Jézus azt akarja, hogy ne a víz fizikai tulajdonságát tanulmányozzuk, hogy aztán azt mondhassuk: "Nem megyek. Sőt, Jézus, szállj be a hajóba de azonnal! Igen, Te! Most rögtön!. Én vagyok a tanácsadód. Elég volt! Idegyere! Ezt nem teheted. Az én világomban nem."
Szomorú pillanat ez mindannyiunk életében. Mert nem mi vagyunk az Ő tanácsosai. Ő azt mondja Péternek: szeretsz engem? Péter azt mondja: szeretlek, nagyszerű fickó vagy. Tudod, hogy szeretlek. Jézus azt mondta: akkor most megtanulsz egy újfajta szeretetet. Nem fogsz emlékezni a vétkeidre, használni foglak. Nem oda mész ahova te mennél, más fog vezetni téged, más fog szólni hozzá. Nem a lelked, nem a lelkiismereted, nem a zűrzavarod, nem az érveid, hanem én vezetlek és valaki más szól hozzád.
Mi ilyen emberek vagyunk, Krisztus Teste tagjai.
Észrevetted, hogy milyen megelégítő ez? Amikor itt lehetünk. Nem is kell beszélnünk, pusztán egymással lehetünk. Feltűnt már? Ott lehetünk és tudjuk. Ismerlek: te vagy az, aki elmentél a sírhoz amikor senki nem tudta elgörgetni a követ. Ismerlek, te vagy az. Ismerlek. Az a szeretet benned is jelen van. Ismerlek: nincs benned irigység. Ismerlek: nem vagy tökéletes. Néha megáll a motor, ám létezik egy szeretet ami soha nem fogy el, amire figyelünk, a tan, minden helyzetre, minden problémára. Mindenre amivel szembesülünk. Isten értelme.
Miért mondja a Biblia, hogy nekünk Krisztus értelme van meg? Mert Isten egy népet akar. Ha van két lovad akkor huzathatod a szekeret. Ha viszont van egy lovad és egy szamarad, akkor az más. Két elefánt OK. Viszont egy elefánt és egy ló, az nem. Isten egy népet akar amely nem más mint Ő, hanem ugyanaz, mint Ő. Mi ugyanazok vagyunk, mint Ő. Ezért adta nekünk a Fiát. Hogy az Ő értelmével legyünk és itt lehessünk és azt mondhassuk: tudok vizek járni ha Isten is ezt akarja.
Akár repülhetsz ha az Ő akarata az. Megtehetjük. Mert az Ő teste vagyunk. Az Ő húsa és csontja.
-
Valaki azt mondta nekem, miért nem iszom alkoholt? Miért tanítom ezt a gyülekezetben? Ez a válaszom (nem tudományos válasz, hanem egy kapcsolati válasz):
1 Kor 8:12 ìgy aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek és az ô erôtelen lelkiismeretüket megsértitek
A szövegkörnyezet az, hogy olyan húst ettek amit bálványoknak áldoztak. Az olcsóbb volt. Keresztény vagyok, elmegyek a piacra és persze, hogy az olcsóbbat veszem meg. Pál azt mondja: ha ettől a testvérem megbántódna, ha a hitüket bántja, zavarja, akkor nem eszek húst amíg világ a világ.
1 Kor 8:13 Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam.
Ha valakinek gondja van az alkohollal és eljön a gyülekezetbe, akkor én tudni akarom azt mondani neki: nagy örömöm van alkohol nélkül.
A Szent Szellemmel betöltekezni jóval olcsóbb is. :-)
Az alkohol több problémába vezet engem: düh, képzelgés, nincs önuralmam, rossz döntések, akár börtön. Mért akarnék része lenni?
Az alkohol nem megoldás semmilyen problémára. Amit a világ mond, például az öngyilkosság - nem megoldás.
Nem része a gondolkodásunknak. Elmész a gyülekezetbe, Istent hallod egy más megoldást, békét kapsz tőle. Ezt hisszük. Valaki azt feleli: de hát ott van a Bibliában, hogy ittak alkoholt!
Az én érvelésem alapja nem ez, hanem ez kapcsolati érvelés. Ő fontos, Jézus meghalt érte. Jézus eljött. Kapcsolatok. Isten gondolatait gondoljuk.
Miért fogadtak nazireus esküt 4Móz-ben? Nem vágták le a hajukat, nem ittak szőlőlevet, még a frissen csavartat sem. Miért tett keresztelő János ilyen fogadalmat?
Annyi fájdalom van a világban az alkohol miatt, hogy nem lehet hozzá közöm. Nulla toleranciám van. Ezt gondolom. Ez nagyszerű embereket hoz létre.
Még egy dolog: USA-ban sok keresztény iszik. Aztán persze a gyerekek is elkezdenek inni, és az egész szellemiség világi. A gyerekek eltávolodnak Istentől. Mert anya és apa nem rendelkezik meggyőződésekkel. Valami hiányzik. Bizonyos esetekben. Persze, ez nagyon nagy általánosítás. Mégis, ezt akartam mondani mindannyiunknak és ebben hiszek. Ez nem a húsevésről szól, hanem a borivásról. Ha ez árt a testvéremnek, akkor még húst sem eszek.
Egy utolsó történet: Baltimore-ban volt egy csodálatos testvérünk, nagy mosollyal. Nagyszerű fickó volt. Pásztori szíve volt. Ami történt vele: évekkel később autóbalesete volt az ivás miatt. Elmentem a kórházba, lélegeztetőgépen volt, az életéért küzdött. Kómában volt. Haldoklott.
Azt mondtam a szívemben: az alkohol nem barátja senkinek. Nem szeretem, ellene vagyok, megölte a testvérem, meghalt és a mennyben van, de megölte a testvérem. Semmi közöm nincs az alkoholhoz. Ez van a szívemben és örülök ennek.
Tudományos szempontból egész éjszaka beszélhetnénk róla, de nem érdekel és soha nem is érdekelt.
A szeretet mit tesz? Mit hisz? Ezt hisszük mi.
Comments