Az Apostoli Hitvallás magyarázata
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, Ő egyszülött Fiában, mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától, szenvede Poncius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték, szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbján, onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszek egy, közönséges, keresztyén anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűneinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet. Ámen.
(Cseri Kálmán: rerformátus lelkipásztor)
Miért van szükség hitvallásra?
Isten igéjében ezt olvassuk: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk" (Róm 10,9-10).
Aki saját életében meglátta már a bűn átkát és nyomorúságát, az tud valamit az Isten és az ember közötti távolságról. Aki már keserű könnyeket ontott bűnei miatt, az tudja: a bűn nem ártalmatlan szépséghiba. A bűn egészen más. A bűn az öntelt Én lázadása Isten és az embertársak ellen. Isten nem bocsáthat meg minden további nélkül az embernek. Nem lehet közösségben a bűnösökkel, mivel Isten igazságos. Szükséges volt tehát a kereszt. Isten Fia a kereszten magára vette a halálos ítéletet, mint igaz a nem igazakért, és így elégítette ki Isten szentségét és igazságosságát. Ezért nyilváníthatja Isten igaznak mindazokat, akik az Úr Jézus Krisztusban hisznek. Mert a büntetést Isten Fia hordozta el. Ő tett eleget Isten igazságosságának! A 2Móz 12:1-14-ben olvashatunk az első páskaünnepről, amely előremutatott Krisztusra,
"... tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön, vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén." (1Pt 1:19)