Skip to main content

06.13 Ha eljutunk odáig - Ahol természetadta hajlamaink meghalnak és megszentelten, átadottan élünk

"Kövessetek engem!" (Mk 1,17)

A Jézushoz jutás egyik legnagyobb akadálya a hajlamunk adta mentegetődzés. Természetes hajlamainkból korlátokat állítunk magunk elé. Ha mégis Jézushoz megyünk, akkor az első, amire rájövünk, hogy Jézus figyelembe sem veszi természetes hajlamainkat. Azt képzeljük, hogy tehetségünket Istennek szentelhetjük. De hogyan szentelhetnéd Istennek azt, ami nem a tied? Csak egyet szentelhetsz oda neki: a magadhoz való jogodat (Róm 12,1). Ha át akarod adni Istennek a magadhoz való jogodat, akkor Isten szent kísérletet visz végbe rajtad. Isten kísérletei mindig sikerülnek. A szent igazi jellemzője a belső eredetiség, amely abból fakad, hogy átadta magát Jézus Krisztusnak. A szent életéből szüntelenül buzog a rendkívüli életnek csodálatos forrása; Isten Szelleme mindig friss vízforrás benne. A szent tisztában van azzal, hogy Isten rendezi el a körülményeket, ennek következtében nem siránkozik, hanem aggodalmaskodás nélkül átadja magát Jézusnak. Tapasztalatodból azonban ne csinálj alapelvet; hadd bánjon Isten olyan személyesen és eredeti módon másokkal is, mint veled.

Ha átadod magad Jézusnak és mész, amikor hív, Ő szüntelenül mondja majd másoknak is - rajtad keresztül: "Jöjj"; és ha kimégy az életbe, Krisztus "jöjj" szavát fogod visszhangozni. Minden lélekkel ez történik, aki átadta magát és Jézushoz ment.

Odamentem-e én is? Odamegyek-e most?

Mk 1. 17 Így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket!
Róm 12. 1 Kérlek azért titeket, testvéreim, Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Ez a ti okos istentiszteletetek.