És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével és megsemmisít az ő megjelenésének feltünésével. Thessalonikai második levél 2, 8.
A keresztyének kis serege a Mester szavával ma is azt mondja az ördögnek: "Távozz tőlem sátán; mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd és csak néki szolgálj." E sereg Isten igéjével jár, azt szorgalmazza s élesíti szakadatlan olvasással, tanítással, prédikálással, feddéssel, intéssel és vigasztalással. Ezzel éri el a kiválasztottaknál, hogy azok többé nem saját cselekedeteikben és maguk-csinálta istentiszteletben bizakodnak, hanem egyedül Isten véghetetlen kegyelmére építenek, melyet a Krisztusban ígért és adott.
Így emészti meg Isten szájának lehellete a törvénytaposót azzal az élőszó-igével, melyet szolgái prédikálnak. Már most is ez történik, de még inkább ezután, míg majd egyszer elközelget végleges megváltásunk üdvösséges órája, melyet várunk. Mi, akikben Krisztus értelme van, valamennyien azt reméljük.
Mert bár Krisztus ma mintha gyenge és szegény volna s e világ Őt követőiben hovatovább, egyre jobban gyalázza, köpdösi, ostorozza és gyilkolja - mi tudjuk, hogy dicsőségének e vigasztaló és boldogító megjelenése már küszöbön van s véget ér a sok temérdek szörnyűség. Akkor majd úgy jelenik meg Krisztus, amilyennek mi most hisszük s hirdetjük. Megvált ugyanis bennünket ínségtől, nyomorúságtól, amit drága igéjéért és szent nevéért szenvedünk testben-lélekben a gonosz világtól s annak atyjától az ördögtől, aki folyvást csak bűnt okoz és pusztulást szerez.
Ne csüggedj el kicsiny sereg,
Szívedet ne rémítse meg
Sok ádáz ellenséged.
Bár dühök ellened fordul
S te félsz és könnyed kicsordul
Nem árthatnak tenéked.