Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért. Timotheusi első levél 2, 1.
A gyülekezet közös imádsága mindennél drágább, mindennél erősebb. Ezért is gyülekezünk össze. A templomot is azért nevezzük imádság házának, mert ott a gyülekezetben elővesszük, Isten elé visszük a magunk és mások szükségét s egyakarattal kegyelemért folyamodunk. Ennek azonban szívbeli megindultsággal és komolyan kell történnie. Úgy, hogy felebarátaink nyomorúságát szívünkre vegyük és valóságos együttérzéssel, igazi hittel, bizodalommal esedezzünk érettük.
Adná Isten, hogy minden gyülekezet így imádkoznék! Hogy az egész nép együttes, komoly szívbéli kiáltása juthatna Istenhez! Mennyi mérhetetlen erény és segedelem származnék az ilyen imádságból! Milyen félelmetes ellenállás volna ez minden gonosz léleknek! S milyen hathatós eszköz kegyesek megtartására, bűnösök térítésére! Mert nem a hely, meg az épület, nem a gyönyörű falak, tornyok és harangok a fontos, hanem egyedül az az ellenállhatatlan imádság, melyet a gyülekezet Istenhez küld.
Áldd meg, Úristen
A te népedet,
Kik téged szeretnek,
Tartsd meg közöttünk
A gyülekezetet.