Uram! Légy velem. Oltalmazd lépteim. A mai napon is adj nekem erőt, hogy munkámat úgy végezhessem, ahogy az neked tetszik. Adj mindenkinek erőt ahhoz, ami a hivatása. Vigyázz mindenkire, aki éhezik, nyomorúságban szenved, fedél nélküli, cél nélküli. Adj mindennap célt nekünk, hogy felismerjük a te hatalmas kegyelmedet, amivel fenntartod és kormányzod ezt a világot. Áldj meg minket! Ámen.
Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról szól a mennybolt.
Nappal a nappalnak adja át e szót,éjjel az éjjelnek adja tudtul. Nincsen szó köztük és nincs beszédük, hangjuk se hallatszik, Mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk elhat a világ végéig. Sátrat készített a napnak,amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján. Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig nincs rejtve melege elől semmi. Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Ámen.
Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról szól a mennybolt. (Zsolt 19)
Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. (2Kor 4,8)
Küldetésünk van! Így hát megyünk, végezzük szolgálatunkat, tesszük, amit ránk bíztak. Sokszor érezzük közben, hogy elfáradtunk, hogy minket nem vesznek komolyan, és talán nincs is értelme az egésznek. És ez a fáradtság, kiábrándultság elveszi erőnket. De ne felejtsük el közben, hogy van miért szolgálnunk, van kiért szolgálnunk. Hiszen Jézus sem szállt le a keresztről az utolsó pillanatban, ő sem mondta, hogy már elfáradt, hogy ennek nincs értelme. Ő bízott! És nekünk is ezt kellene tennünk! Igaz, hogy sok a borzalom, tragédia, gyűlölködés a világban, de nekünk van reménységünk: Jézus Krisztus. Hiszen a kegyelmébe vetett reménység minket mindig megtart. Őt is sokan szorongatták, nem vették komolyan, de kitartott! És nekünk is ezt kellene tennünk. Sokszor szorongatnak, és mi sokszor kétségbeesünk. Ne feledjük ezt el, hiszen Pál apostol is így biztat: mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Ne az emberi hatalmakra, erőkre figyeljünk, hanem a mindent fenntartó, mindent kormányzó Istenre, hiszen egyedül ő képes megtartani, megmenteni bennünket. Őt nem győzheti le semmi és senki. És ha ezt tényleg hisszük, akkor minket sem fognak "beszorítani", és nekünk sem kell kétségbeesnünk, mert megtart minket is.
Lehet, hogy megfáradtál, és reményt vesztve elbukni készülsz, vagy életed háborgó tengerén most épp gondjaidba mélyülsz, de ne add fel! Isten körbevesz téged. Ő a megtartód, a megmenekülésed. (Simon András)
Édes Jézus, hozzád vágyom. Mondd meg nékem, hol talállak? Ó, csak el ne veszítselek, téged mindig közelembe tudjalak. Ó, mentsváram, vidámíts meg! Hadd öleljelek át téged boldogan! Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? (Lk 2,49) Itt, az én Atyám házában megtalál engem a bánatos lélek. Itt bizonnyal megtalálhatsz engem, és szívedet összekötheted az enyémmel, mert ez az én lakóhelyem is. Istenem, nyisd meg nékem a kegyelem és a jóság kapuját! Add, hogy mindenkor és mindenhol ízlelhessem a te kedvességedet! Fogadj szeretetedbe és indíts engem arra, hogy minden igyekezetemmel átöleljelek és szeresselek, és többé meg ne szomorítsalak! (Bach: 32. kantáta, 1-3., 5. tétel)
Uram! Végy karjaidba, és vigyázz rám! Add kegyelmedet, hogy ma is közelebb kerülhessek hozzád. Ámen.