Boldog, aki énbennem meg nem botránkozik. Máté 11,6.
Hogyne volna boldog! Hiszen e Királyban és igéjében öröm helyett az egész világ megbotránkozik. Egyrészt, mert nem akar Isten kegyelmére hagyatkozni, hanem a saját cselekedeteire és érdemére. Másrészt, mert Krisztus látszatra szegény és nyomorúságos. Meg azért is, mert Krisztus, ahogy maga is felvette a keresztet és meghalt azon, úgy övéitől is azt kívánja, hogy keresztjüket felvevén, sokféle megpróbáltatásban és szorongattatásban kövessék Őt. Ez pedig éppen nincs ínyére a világnak.
A Krisztus igéje ezért botránykő széles e világon. Soha sincs ez máskép az evangéliommal. Olyasmi az, amin megütköznek, - nem a kisemberek, hanem tapasztalat szerint éppen a legszentebbek, a legkegyesebbek, a legbölcsebbek és leghatalmasabbak. De boldogok, akik tudják s vallják, hogy mégiscsak Isten igéje az. Ezek megállnak, mert vigasztaló erőt nyertek minden ilyen botránkozás ellenében.
Maradj meg hűségeddel
Velünk, Uram Isten,
Adj erőt, hogy megálljunk
Mindvégig a hitben.