Skip to main content

Dícsérlek Uram

Az Úr szólította Sámuelt, és õ így felelt: Itt vagyok. (1Sám 3,4)
Jézus találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: "Kövess engem!" (Jn 1,43)

Úr Jézus Krisztus! Tégy gazdaggá a szeretetben, és adakozóvá tedd szívemet, hogy továbbadjam, amit tõled kapok a mai napon!

Emeljétek fel fejeteket, ti kapuk és õsi ajtók,
hadd menjen be a dicsõség királya.

Kicsoda ez a dicsõ király?
Az erõs és hatalmas Úr, aki hatalmas a harcban.
Emeljétek fel fejeteket, ti kapuk, és õsi ajtók,
hadd menjen be a dicsõség királya.
Kicsoda ez a dicsõ király?
A Seregek Ura, õ a dicsõ király.

Dicsõség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké. Ámen.

Emeljétek fel fejeteket, ti kapuk és õsi ajtók,
hadd menjen be a dicsõség királya. (Zsolt 24)

Nyisd meg ajakaimat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. (Zsolt 51,17)


Öltözhet-e csodálatosabb ruhába az emberi szó, mint amilyen az énekhang köntöse? Dicsérheti-e valamivel is az ember méltóbban az Istent, ha nem magasztos énekszóval? Hova rejtetett el az Isten gyönyörû áldomása, ha nem az éneklõ torkokba? Éneklek én is, mert megszabadít Isten minden bûntõl és gonosztól, ami szívembe telepedett, és éneklek, mert tudom, hogy szeretete soha nem fogy el. Az én emberi kishitûségem és gyámoltalanságom az, ami bizonytalanságba visz, Isten örökké erõs. Ha elfáradok és elcsüggedek: éneklek - és megerõsödöm. Ha kétségek gyötörnek, és rám tör a bizonytalanság: énekelek - és bizonyosságot nyerek. Ha kísértések marják szívemet, és elepedek e világ múlandó dolgaiért: éneklek - és örök hazámra tekintek. Ha Istenemre gondolok, éneklek, mert teremtménye vagyok én. Ha Krisztusomra gondolok, éneklek, mert megmentett bûneim sírjától. Ha a Szentlélek Istenre gondolok, éneklek, mert velem jár minden utamon, és óvó szeretete nem hagy el sohasem. Ha rád gondolok, minden embertársamra, éneklek, mert az Úr nem hagy egyedül.

Vigadjon tehát az én szívem, hogy félje nevedet. Örvendezzék az Urat félõknek szíve, de még inkább azoké, akik õt megtalálják. Ha ugyanis már az õ keresése szívrepesõ vidámságra hangol, milyen lehet az õ megtalálásának kitörõ öröme? (Aurelius Augustinus)


Uram, végtelen szeretet és irgalom! Add, hogy a te orcád fényessége beragyogja egész életemet. Szeretlek, Uram, mindennél jobban, dicsõítelek mindenkor nagy irgalmadért, amivel engem, az elveszetett megtaláltál, amiért engem, az elesettet felsegítettél. Cselekedj mással is ilyen irgalommal, Uram, keresd meg azt, ami elveszett. Nevedrõl dalt éneklek fektemben és felkeltemben: áldott legyen mindenkor neved, zengjenek tetteidrõl minden korban! Ámen.