A sérültet bekötözöm, a gyengét erõsítem. (Ez 34,16)
Pál írja: Az Úr ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz." (2Kor 12,9a)
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert õk megelégíttetnek. (Máté 5,6)
Voltam már nagyon éhes is és nagyon szomjas is. Gyötrõ, kínzó érzés ez. Rosszabb ennél csak az volt, amikor elõttem állt a különben kívánatos étel, de étvágytalanság miatt nem tudtam belõle enni. Éhségem az egészség jele volt. Az ételtõl való iszonyodás betegségre mutatott.
Te - az emberi lélek igaz ismerõje - az igazságról használod ezt a hasonlatot. Belõle megértem: lelki életem egészségének bizonyítéka, ha szenvedélyesen vágyódom Isten igazságára. De téged - a lelkem orvosát - kell sürgõsen keresnem, ha semmi sem hajt az igazság keresésére, vagy pedig ha fásultan elfordulok az igazságtól, amikor az nyilvánvalóan elõttem van.
Bibliámban olvasom: Ézsau még jogaitól is elállt, hogy éhségét csillapítsa. És bizonyos: az éhes embert az ételnek még az illata is messze elcsalogatja. Segíts Isten igazságáért mindent föláldoznom. S ha a földi életben meg nem találom, akkor az igazság olthatatlan vágya vezessen még a halál határvonalán át is oda, ahol ígéreted bizonyosan beteljesedik, és én - az éhezõ és szomjas ember - megelégíttetést találok.