Skip to main content

Jön a Király!

Örülj nagyon, Sionnak leánya; örvendezz Jeruzsálem leánya! Imé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító Ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén. Zakariás 9, 9.

Valóban Király, de szegény, - nincstelen. Éppenséggel nincs királyi ábrázatja, ha csak a földi királyok külső pompáját keresed rajta. Pompát, várat, házat, pénzt és jószágot a földi királyoknak engedi át. Ám egyenek, igyanak öltözködjenek és építsenek fényűzőbben, mint egyebek.

Ahhoz úgysem értenek, amit ez a koldus-király tud. Krisztus segít; nemcsak egy bűn ellen, hanem minden én bűnöm ellen, nem is csak az én bűnöm ellen, hanem az egész világ bűne ellen. Azért jön, hogy elvegye, - nemcsak a betegséget, de a halált is, nemcsak az enyémet, hanem az egész világét. Mindezt azért mondja a próféta Sion leányának, hogy meg ne botránkozzék a Király nyomorúságos jövetelén s csukott szemmel, nyitott füllel ne a szegényes bevonulásra nézzen, hanem hallgasson, hallja meg azt, amit erről a koldus-királyról hirdetnek. Mert látni csak a szegénységet lehet, - hogy nyeregtelen szamáron sarkantyú nélkül úgy vonul be, mint egy koldus. De hogy magára veszi bűneinket, megfojtja a halált s szentséget, üdvösséget, - örök életet ád, azt látni nem lehet. Ezt tehát hallani és hinni kell.

Óh miként fogadjalak,
Világ Megváltója
Méltókép mint áldjalak,
Lelkem megtartója!
Óh Jézus, gyujtsd szívemben
Te szövétnekedet,
Hogy érthessem mindenben
Te szent tetszésedet.