Skip to main content

Ki ne félne téged

Dicsérjétek az Urat mind, ti népek, dicsõítsétek mind, ti nemzetek! (Zsolt 117,1)
Egy az Istene és Atyja mindeneknek; õ van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben. (Ef 4,6)

Jöjj hamar, várunk téged, megváltó Urunk!

Ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsõítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak elõtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid. (Jel 15,4)

Világok: elsõ világ, harmadik világ
Egyházak: katolikus, református, evangélikus
Emberek: én, te, mások, azok...

Egy apró darabokra tört világban, csorba, törött életet élünk. A munka, az idõ, a pénz felszabdalja az életünket, nem találjuk az egyensúlyt sem Istennel, sem testvéreinkkel, sem önmagunkkal. Talán életünk egyes alkotórészei, egyes pillanatai még tükröznek téged, mint egy ezer darabra tört tükör, amin megcsillan a fénysugár, de önmagunkban még így is csak kacat, lom vagyunk. Egymás mellett a porban, mégis egymástól távol, egyedül, már-már idegenként létezünk. Egy dolog mégis összeköt bennünket, ugyanaz, ami veled is összeköt. A szeretet, a te szereteted. Ez az a szeretet, ami meg-megcsillan rajtunk, és aminek a fénye néha egymásra is rátalál.
De elküldted már azt, aki egybegyûjti az összetörötteket és szétdobáltakat, elküldted azt, aki gyógyít, kötöz, egybeforraszt, legyõzte a szétdobálót, a sátánt. Azon a napon pedig, amelyen újra eljön, együtt fogja õt dicsérni minden nép, együtt imádják õt szeretetéért és igaz ítéletéért. Ámen.

Jobb, ha nem látom fényes arcodat:
Belevakulnék! - s nem állok eléd,
hogy ne kelljen próbára tennem
Csillagvilági türelmedet!
(Jékely Zoltán)



Istenünk, maradj velünk az utolsó óráig. Ámen.