Skip to main content

Kövess engem!

Azt gondoltam: nem törõdöm vele, nem szólok többé az õ nevében. De perzselõ tûzzé vált szívemben. (Jer 20,9)

Az apostolok nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként. (ApCsel 5,42)

Jöjj, Uram! Szólíts meg! Hívj követésedre!

Jézus így szólt Lévihez: "Kövess engem!" Az pedig felkelt és követte õt. (Mk 2,14)

Csak úgy nézelõdünk. Álldogálunk vagy üldögélünk, és nézzük a környezetünket. Megfigyeljük az embereket. Méregetjük õket. Ruhájukat, mozdulataikat, esetleg egy egész cselekvéssorukat megfigyeljük. Próbáljuk kitalálni gondolataikat; felfedezni mûködésükben a rációt, vagy elcsípni személyük sajátosságának jeleit. Õk az embertársaink. Próbáljuk megtalálni bennük azt a pontot, ami közös velünk. Ami kapcsolatban tart velük. Az emberlét titkai. Lévi ül a vámszedõ helyen. Ül, és nézegeti az arra járókat. Méregeti õket. Kapcsolatba kerül velük: mit visznek, hova mennek, mennyit fizetnek neki. A munkáját végzi. Nem történik semmi különleges. Talán már unja is. Jézus megy az úton. Megy, és figyel az emberekre. Õ nem a ruhájukat, külsejüket méregeti; az embert figyeli. Õ az Isten, aki ismeri az emberlét titkát. Látja, mi dolgozik az emberben, amikor ül, és csak nézegeti a többieket. Az egyedüllét félelme, az embertárstalanság, az önmagunkba fojtott szeretetéhség. Megy. Nézi Lévit. Kövess engem! Gyere, és mozdulj ki a szeretetlenség üres tespedésébõl! Kövess engem, aki meghalok a bûnök bocsánatára érted, és feltámadok az örök életre! Én vagyok a szeretet. Bennem beteljesedik az idõ. Lévi felkelt, és követte õt. Hitt. Jézus szólít, követjük-e mi is naponként meghalva és feltámadva az Isten szeretetében? Élünk-e az idõ teljességében?

A keresztvízbe merülés azt jelenti, hogy a bennünk levõ régi embernek naponként bûnbánattól és megtéréstõl vízbe kell fulladnia és meghalnia minden bûnével és gonosz kívánságával együtt, és viszont naponként új embernek kell elõjönnie és feltámadnia, hogy Isten elõtt igazságban és tisztaságban éljen örökké. (Luther)

Jézus, te, aki a belsõmbe látsz, mozdíts ki engem üres tespedtségembõl! Add, hogy meghalljam hívó szavad, és kövesselek téged a szeretet-teljesítés útján! Vezess engem naponként magadhoz! Ámen.