Skip to main content

Krisztus szeretete tarthat meg egyedül!

Emlékezzél meg, Uram, irgalmadról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak!

Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, benned bízom, ne szégyeníts meg! Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Ifjúkorom vétkeit ne idézd fel, bűneimről ne emlékezzél meg! Igazságod és hűséged őrizzen engem, mert én benned reménykedem.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen volt kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Ámen.

Emlékezzél meg, Uram, irgalmadról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak! (Zsolt 25)

Ismerjétek meg Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig. (Ef 3,19)

Sokféle szeretetet megismerünk életünk során. Gyorsan elmúlót, hosszan tartót, érdekszeretetet, öröknek tartott, de mégis mulandót. Amíg tart a szeretet, biztonságot ad, reménységgel tölt el. A gondok nem tűnnek oly nagynak és elviselhetetlennek, a nehézségek könnyen legyőzhetőnek tűnnek. De amikor megtörik a szeretet, amikor elmúlik, amit öröknek érzünk, az üresség, csalódottság, reményvesztettség érzése tölti be életünket. Aminek eddig értelme volt, az értelmetlenné válik, ami megoldhatónak és legyőzhetőnek, az megoldhatatlan lesz és erőnkön felüli. A csalódottság, a csalódás keserű szájíze marad bennünk és nehéz felállni, nehéz továbblépni, mert az emberi szeretet mulandó és törékeny dolog. Egyik nap még van, számíthatunk, építhetünk rá, a másik nap pedig már meg is szűnhet, mint ha nem is létezett volna. Krisztus szeretete azonban merőben más, mint az emberé. Törhetetlen és múlhatatlan. Olyan szeretet, melyre bátran építhetünk, életünk legnehezebb perceiben is velünk van. Mert Krisztus szeretete olyan, amely túlélte az emberi lét minden szakítópróbáját, kinyilvánítva számunkra ezzel örök voltát. Benne rejlik az Isten mindent átfogó teljességének megismerése. Ez a szeretet vezethet el egyedül az Atyához, általa nyerhetünk békességet, megbékélést, reményt és az újrakezdés lehetőségét. Kapaszkodjunk bele ebbe a mentő szeretetbe, mert egyedül erre építhetjük fel életünket és jövőnket. Egyedül ez menthet meg bennünket!

Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. Tégy bátran hát? (Madách Imre)

Megváltó Urunk! A te megtartó szeretetedért adunk most hálát! Egyedül ebbe kapaszkodhatunk, egyedül ez a mi reménységünk. Ámen.