Skip to main content

Megtalálni a szavakat

Tied vagyok! Szabadíts meg! (Zsolt 119,94)
Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet. (Lk 2,29-30)

Uram, jöjj el, légy velem és maradj nálam örökre!

Az Úr új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. (Zsolt 40,4a)

Petike nagyon gátlásos kisfiú volt. Csak akkor szólt, ha kérdezték, akkor is csak halkan, lesütött szemmel. Feleléskor azt se tudta elmondani, amit pedig megtanult. Fogalmazásaiban is alig találta a szavakat, nehezen szülte meg a mondatokat.
Aztán egyszer szerelmes lett a padtársába. Senki sem érti, mi történhetett, de Petike elõvett egy üres lapot, leült, és pár perc alatt egy nyolc versszakból álló, gyönyörû verset írt a lánynak.
Úgy látszik, néha mégis megtaláljuk a szavakat. Ha történik velünk valami. Valami igazán fontos.

Hagyd ott magad, a hûltet és meredtet, s a mindenség lelkét fogadd cserébe, a lét sodró erõit, kéjt, keservet engedd zuhogni lelkeden ki és be, s ha dallamot hallsz felzendülni végre: azon légy, hogy visszhangját jól jegyezd meg! (Hugo von Hofmannsthal)

A világra õ hoz áldást,
Ura így lesz a világnak,
a világnak, melyet átfog
ölelésével a Lélek,
s örök értelemmel õriz.
(Grégoriosz Nazianzénosz)

Uram, töltsd be szívemet szereteteddel, töltsd be csordultig, hogy örömömben felkiáltsak, és énekeljek neked! Ámen.