Az elbizakodott ember nem õszinte lelkû, de az igaz ember a hite által él. (Hab 2,4)
Krisztus mondja: "Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tõlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívû, és megnyugvást találtok lelketeknek." (Mt 11,29)
Ha nem eszitek az Ember Fiának testét és nem isszátok az Õ vérét, nincs élet bennetek. (János 6,53)
Öreg apostolod, János - visszatekintõ szemmel - különös érzelmekkel írhatta meg evangéliumának ezt a részletét. Õ is azok között a tanítványok között volt, akik ezután a beszéded után, amelyben magadról mint az élet kenyerérõl szóltál, ezt mondták: "Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja õt?" (61. vers) A többiekkel együtt õ sem értette. De amíg a sokaság elszakadt tõled, tanítványtársaival õ megmaradt melletted. Végig. A megváltás titkából - ha nem is mindent -, de sokat megértett. Legmélyebben Nagypénteken. Akkor törték meg testedet és ontották véredet e világ bûneinek kiengesztelésére. Azóta János sokszor ünnepelte a gyülekezetekben az úrvacsora szentségét. Utánad mondta szavaidat: "Vegyétek, egyétek vegyétek, igyátok!" Tudta, mit jelent a Te testedet enni és a Te véredet inni.
Uram!
A régi tanítványok sorsát, én, a mai tanítvány is osztom. Hogyan is merném állítani: a megváltás minden titka napfénynél világosabb számomra?! Halálom órájáig is sok minden lesz, amit nem értek meg. De ezért ne engedj tõled elszakadnom. Sõt vonj még szorosabban magadhoz, mert választ egykor csak tõled kaphatok. Bizonyosan kapok is.