Skip to main content

Mondd el a jóhírt!

Örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. (Ézs 55,12a)
A pásztorok visszatértek, dicsõítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan õ megüzente nekik. (Lk 2,20)

Jn. 1. 14 Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. 15 János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” 16 Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre. 17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. 18 Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

Szeretnék hírvivõd lenni, Uram!

Zsolt 98.1 Zsoltár. Énekeljetek az ÚRnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja. 2 Megmutatta szabadító erejét az ÚR, a népek szeme előtt nyilvánvalóvá tette igazságát. 3 Hűséggel és szeretettel gondolt Izráel házára, és látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását. 4 Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön! Örvendezve vigadjatok, zsoltárt énekeljetek! 5 Énekeljetek az ÚRnak hárfakísérettel, hárfakísérettel zengő éneket! 6 Harsonákkal és kürtzengéssel ujjongjatok a király, az ÚR előtt! 7 Zúgjon a tenger a benne levőkkel, a földkerekség és a rajta lakók! 8 Tapsoljanak a folyamok, a hegyek mind ujjongjanak 9 az ÚR előtt, mert eljön, hogy ítélkezzék a földön. Igazságosan ítéli a világot, pártatlanul a népeket.

Amikor a pásztorok meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet errõl a kisgyermekrõl kaptak. (Lk 2,17)

Sokszor kapok továbbított e-maileket, amelyek egy-egy tanulságos történetet vagy figyelmeztetések sorozatát tartalmazzák. Az utolsó mondat ezekben a levelekben általában így szól: Küldd el legalább tíz embernek, és akkor a következõ napokban valami jó dolog történik veled; ha viszont megtartod, és nem küldöd el, akkor nagy szerencsétlenség ér. Egyszer azonban egy olyan üzenetet továbbítottak számomra, amelyben a kedves, biztató gondolatok után ez állt: Küldd el ezt a leveled barátaidnak és szeretteidnek, hogy örömöt szerezz nekik; ha mégsem teszed, akkor sem történik veled semmi rossz, csupán elmulasztasz egy lehetõséget, hogy boldog perceket szerezz másoknak!
A mezõn tanyázó pásztorok angyali üzenetet kaptak a Megváltó megszületésérõl; és elindultak, hogy megkeressék a betlehemi jászolban fekvõ kisdedet. Az angyalsereg nem fenyegette meg õket semmilyen szerencsétlenséggel, hanem az Istent dicsõítette és békességet hirdetett a jóakaratú embereknek, a pásztorok mégis belülrõl jövõ késztetés alapján indultak el. Örömhírt kaptak, amit nem tartottak maguknál, és amikor meglátták a szent családot, elmondták az üzenetet, amelyet kaptak.
Az evangélium hangzik és örömüzenete hozzánk is megérkezett. Vigyük hát tovább, és tanúskodjunk hûségesen Krisztusunk jelenlétérõl és szabadító munkájáról, hogy másoknak is boldog, megszabadított életük legyen! És mindezek alapjaként napi elcsendesedésünkben mondjuk el Urunknak, amit róla és tõle megtapasztaltunk!

Inkább nélkülözhetjük a Nap fényét, mint a tiszta evangélium hirdetését. (Spurgeon)

Szívem, õrizd meg hitedben ezt az égi csodát. Legyen az isteni mû e csodája mindig erõsítõje a te gyenge hitednek.
Szívem mélyén szándékosan meg akarlak õrizni. Neked akarok élni. Neked akarok meghalni. Veled akarok lenni teljes örömben idõtlen idõkig, ott a másik életben.
Legyetek boldogok, hiszen Üdvötök, az Isten emberként megszületett. Õ, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában, egyedül kiválasztott. (J. S. Bach: Karácsonyi oratórium, 31; 33; 35 tétel)


Uram, szívem csordultig van örömmel, hogy emberi testbe öltöztél a mi megváltásunkra! Add, hogy hírvivõd legyek, és hitelesen tudjak rólad bizonyságot tenni! Ámen.