Skip to main content

Ne a falat lásd

Távol legyen tõlünk, hogy elhagyjuk az Urat. (Józs 24,16)
Krisztus mondja: "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála." (Jn 14,23)

Mennyei Atyám! Mutass nekem utat! Mutasd meg jóságodat!

Hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe elõtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek Jeruzsálemmel. (Jer 33,9)

Félelmetes és rettenetes csoda Isten jóságát megtapasztalni; átélni, hogy imánk meghallgatást nyert, hogy naponként apró szépségek vesznek körül, hogy sikerülhetnek olyan dolgok, amelyek elõször véghezvihetetlennek látszottak. Dicsõítjük-e Istent mindazért a jóért, amellyel megajándékoz, vagy csupán megkönnyebbülten továbblépünk, ha megoldódik valami? Dicsõítjük-e Istent jóságáért, vagy nem látunk mást, mint a "város", melyben élünk vagy a "föld minden népe" nyomorúságát, háborúskodását, istentelenségét? Nem tagadhatjuk le, hogy a kétségbeejtõ napihírek világában sokszor megkérdõjelezõdik számunkra a boldog, biztos jövõ lehetõsége. A híradás csatornáin felénk áramló erõszak, erkölcstelenség, a létbizonytalanságot felvillantó gazdasági vagy politikai kérdések erõsen befolyásolják életünket. Sokszor úgy érezzük, világunk ellehetetlenült, hitünket csak önvédelmi reflexekre berendezkedve tudjuk megélni, félünk az elszigetelõdéstõl, a meg nem értettségtõl, a világgal való kommunikáció csõdjétõl. Tekintsünk Isten csodálatos ígéretére! Próbáljuk meg mától úgy tekinteni a világot, jövõnket, mint ami hatalmas lehetõségeket rejt, hogy benne majd Isten dicsõsége nyilvánvalóvá váljon.

Ez a világ zárt kapu. Korlát és ugyanakkor átkelõhely. Két rab szomszédos cellákban kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el õket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetõvé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. (Simone Weil)

Jóságos Istenem! Hálát adok mindazért, amit tõled kapok! Köszönöm, hogy nem hagysz reménység nélkül, hanem ma is jóságodat és békességedet ígéred! Kérlek, ments meg a reménytelenségtõl, és engedd felismernem, hogy a nehézségek közel vihetnek hozzád! Ámen.