Skip to main content

Nem vagy egyedül

Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erõszakoskodót! (Ézs 1,17a)

Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6,2)

 

Uram, egyedül te vagy jó, igaz és szent. Mindent te adsz, mindent te töltesz be. Emlékezzél irgalmasságodra, és töltsd be szívemet kegyelmeddel, hiszen nem akarod, hogy üres maradjon, amit alkottál. Ne fordítsd el tõlem arcodat, ne vond meg tõlem vigasztalásodat. Ámen.

Amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is. (2Kor 1,7)


Élesek a csillagok, és nagy a Hold ma felettem. Itt fekszem egy tó partján, a langyos, nagy szemû homokban és csodálom az éjt, és mindent, ami benne van. A tavat és az ölelõ karokként körülötte fekvõ hegyeket. Ha becsukom a szemem, nem látom. Ekkor csak hallom - a hullámok csobbanását, a fákat simogató szél suttogását és valahol a távolban, emberek érthetetlen beszélgetését. Egyedül vagyok. Talán pont ezért vagyok itt, hogy ne legyek magányos, hogy legyen velem a tó, amit nem csodál most senki, csak én, hogy legyen velem a Hold ragyogása, és ha más nem ér hozzám, érezhessem milyen a szél gyengéd, langyos simogatása. Úgy érzem, átölel az Isten, megérint a széllel, gyönyörködtet a Holddal és óv a hegyekkel. Csak az Isten és én, Teremtõ és teremtményei harmóniája. - Hallom, hogy közeledik valaki. Ki lehet? Kinyitom a szemem. Már látom is. Egy ember. Alacsonyabb, mint én, és sötétebb a haja. Más. Mosolyog, és letelepszik mellém, sugárzik a lénye, váltunk pár szót. Már nem vagyok egyedül, mert van velem valaki. Itt ül velem, és nézi a csillagokat, észreveszi a Holdat, élvezi a langyos homokot, és õt is átöleli a szél. Nem vagyok magányos. Itt van velem valaki, aki részese mindennek a csodának, Istennek és teremtményeinek. Õ egy olyan testvér, akiben van valami, ami bennem is. Ezek után már nem leszek egyedül, mert velem van szenvedésben, és együtt vagyunk a vigasztalásban.

Az élet legmélyebb értelme: gondját viselhetjük másoknak. (Pablo Casals)

Uram, köszönjük, hogy nem vagyunk, egyedül, hogy szeretõ testvéreket adtál mellénk, és hogy szeretõ Krisztust adtál értünk. Ámen.