Az élõ Isten megment és megszabadít. (Dán 6,28)
Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk õáltala. (1Jn 4,9)
Akik az Úrban bíznak, erejük megújul!
Hirdesd az igét, állj elõ vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idõ, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással. Mert lesz idõ, amikor az egészséges tanítást nem viselik el. (2Tim 4,2-3a)
Ne zavarj, most nem érek rá veled foglalkozni. Gyere vissza holnap, akkor talán majd lesz egy kis idõm. Majd valamikor megbeszéljük, de most rohannom kell. Alkalmas és alkalmatlan idõnk. Sokszor azt hiszem, hogy szinte mindig alkalmatlan. Rohanunk mindig, mindenkor és mindenhol. Sok mindent el kell intézni.
Hirdesd az igét - szólít meg a mai textus. De hogyan, hisz nincs idõm, és másoknak sincs idejük. Hirdesd az igét az életeddel. Bár sokszor alkalmatlan az idõ. Sokszor ma sem viselik el az egészséges tanítást. Sokszor már ma is furcsa, hogy vallásos vagy. Nem kell, hogy valaki arról beszéljen, hogy valaki irányítja az életedet. Nem kell senkit se még fölénk helyezni. Elegen vannak azok, akik parancsolnak nekünk!
Hirdesd az igét? De olyan nehéz, olyan sok a süket fül! De hirdetni kell, mert sokan vannak, akik általad, a te életed által találhatják meg életük értelmét. És hirdetni kell, mert ez a mi életünknek is az értelme.
Mégis a hétköznapok megszentelésére nincs alkalmasabb imádság nálánál, hiszen épp arra való, hogy szinte mindig mondhassuk. Megtestesítõje az "imádkozzál és dolgozzál", sõt az "imádkozva élj" parancsának. Aki szereti, annak számára "monotóniája" üdítõbb a legtermékenyítõbb csendes esõnél. (Pilinszky János)
Istenünk, Atyánk! Tégy minket követeiddé ezen a világon. Tegyél minket biztató tanítóvá, szeretõ feddõvé, hogy mások is befogadják és elviseljék az egészséges tanítást, és egykoron mindannyian eljövendõ országod örökösei lehessünk. Ámen.