Skip to main content

Próbatétel és imádság

A te nevedért kérünk, ne utálj meg, ne engedd, hogy meggyalázzák dicsõ trónodat! (Jer 14,21)
Szenteltessék meg a te neved. (Mt 6,9)

Simon! Simon! Ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited. Te azért idõvel megtérvén, a te atyádfiait erõsítsd.
Lukács 22,31-32

Péter megpróbáltatásos helyzete mélyen emberi. A Te együttérzésed pedig, amellyel körülveszed, amikor még mit sem sejt - meghatóan meleg. Ez egyben a legjobb szemléltetõje annak, amit az egyházban a lelki próbatételrõl tanítunk. Mert mi a próbatétel értelme? Elõször is önismeretre vezet. A büszke, gõgös ember összetöri és életre segíti bennünk az alázatos embert. A hit megerõsödve kerül ki a megpróbáltatásból. Te Péternek már arra az idõre adod meg utasításaidat, amikor a hite majd megtérésre vezeti. Mutatja az imádkozás fontosságát. A Te imádságodét, mellyel védelmet adsz. És a megpróbált ember imádságának fontosságát, mely a segítség elfogadására kész.
Aki már volt a próbatétel rostáján, az a legalkalmasabb segítõje sorstársának.

Uram!
A próbatételre készíts föl engem. El nem kerülhetem. Ha eljön, ne szakíthasson el engem Istentõl. Inkább még szorosabban fûzzön Atyámhoz. Mert ez a próbatétel áldása.