Skip to main content

Taníts a hűségre!

A mai nap igéi:

Én már azt gondoltam ijedtemben, hogy eltaszítottál magadtól. De te meghallgattad könyörgő szavamat, amikor hozzád kiáltottam segítségért. (Zsolt 31,23)

Jézus ekkor így szólt Bartimeushoz: "Menj el, a hited megtartott téged." És azonnal újra látott, és követte őt az úton. (Mk 10,52) 


 

Taníts a hűségre, Uram!

Az apák tanítják fiaiknak, hogy te hűséges vagy. (Ézs 38,19b)

A történelem során a legjobb tanítóknak a családok bizonyultak. Ők segítik a gyermek első lépéseit, ők tanítják meg az alapokra, és ők kísérik az élete útján, ameddig ez lehetséges. Ahogyan cseperedünk, magunktól is képesek leszünk tanulni; már nem kell megmondani nekünk, hogy mi a helyes, hanem magunknak kell végiggondolnunk, hogy mit tartunk helyesnek, hasznosnak, az élethez fontosnak. Gyermekként a szülőktől tanulunk, szülőként a gyermekeket okítjuk, ahogyan ez évszázadok óta természetes. És tehetjük mindezt azért, mert Isten évszázadok óta hűséges hozzánk, és még mindig megengedi, hogy tanuljunk és tanítsunk. Isten hűségéről évszázadok történetei, élményei tanúskodnak, és ehhez járulnak még hozzá a mi tapasztalataink is. A hűséges Istennel való találkozás élményét nem hallgathatjuk el mi sem. Nekünk is tovább kell adnunk az örömhírt a szabadító Isten hozzánk való hűségéről, mint ahogyan őseink is tették. Hitük a hűségből fakadt, hiszen Isten hű maradt és marad ígéreteihez. A mi hitünk is ebből táplálkozik, Isten ígéreteiből, hűségéből. Tudjuk jól, hogy elhagyhatnak emberek, minden elmúlhat, de Isten hűsége örökre megmarad. Erről tanúskodnak évszázadok óta az atyák és fiaik, anyák és lányaik. Vallást tesznek szívvel és szájjal. Vallást tesznek a Feltámadottba vetett hitükről és az örök élet reménységébe vetett hitükről. Jó reménységgel teheti ezt mindenki, hiszen Jézus ezt mondta: Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt. (Mt 10,32)

Nincs hit hűség nélkül. A hit nem önmagától a lélek lendülete, valamiféle elragadtatás, hanem folytonos (szakadatlan) tanúsítás. (Gabriel Marcel)

Mindenható Istenünk! Tégy minket olyan tanúkká, akik képesek arra, hogy hirdessék a kegyelmes Atya, a győzedelmes Fiú és a vigasztaló Szentlélek dicsőségét. Ámen.