Egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk. Korinthusi első levél 10, 17.
A kenyér és bor szentségében a Krisztussal és minden szentekkel való közösség és egy-testté-levés bizonyos jegyét vesszük. A kenyér is sok összeőrölt gabonaszemből készül. A sok gabonatest egyetlen kenyértestté lesz, melyben az egyes szemek elvesztik a maguk testét és alkatát s a közös kenyér-testet veszik magukra. A szőlőszemek is elvesztik a maguk külön-testét s úgy válnak az egy közös borital testévé. Szakasztott így vagyunk mi is, ha helyesen élünk a szentséggel. Krisztus szeretetből felölti a mi alkatunkat s hadakozik velünk a bűn, halál és minden gonosz ellen, mire aztán szeretetben felgerjedve mi is felöltözzük Őt s az ő javainak, meg a mi nyomorúságunknak egyesüléséből megszületik az egy sütet, egy kenyér, egy test, egy ital s közös mindenünk. Oh, micsoda hatalmas szentség ez, melyben Krisztus és az egyház egy testté-vérré egyesül. Viszont ugyanez a szeretet változtasson át minket is. Vegyük magunkra minden keresztyén felebarátunk nyomorúságát, hogy viszont minden javunk az ő javukat is szolgálhassa. Ez az igazi egység és ez az úrvacsora szentségének valódi értelme.
0h én szerelmes Jézusom,
Édes megváltó Krisztusom,
Vedd fel kegyesen ügyemet,
Tedd magadévá szívemet.