Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent, és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját. Római levél 15, 6.
Az egyetlen, amit Istennek adhatunk, a hálaadó dicséret. Ez egyúttal az egyedül helyes istentisztelet is, mint maga mondja. De hogyan dicsőíthetnénk Istent helyes istentiszteletben, ha Őt nem szeretnénk s javait nem élveznénk? Viszont hogyan szerethetnénk, ha nem ismernénk Őt magát és javait? De hogyan ismerhetnénk meg Istent, ha nem prédikálnának róla s az evangéliomot véka alatt tartanák? Mert ahol nincs evangéliom, ott lehetetlen az Istent megismerni. Ugyanígy lehetetlen ott az Istent szeretni is, dicsőíteni is. Lehetetlen tehát istentiszteletet tartani is. Pál apostol azt mondja, hogy ez az istentisztelet egy szívvel és egy szájjal történjék. Ez pedig akkor lesz meg, ha egyértelemben vagyunk s elismerjük, hogy valamennyien egyenlők vagyunk, a Krisztusban azonos javakat nyerünk és senki sem tolja magát rátarti gőggel a másik fölé.
Dicséret, dicsőség
A menny és föld Istenének,
Örökkön-örökké
Zengjen néki hálaének;
Ki egyedül Úr a világon.
Felül van minden változáson,
Fejünkre áldás tőle szálljon!