Mózes nem volt tökéletes. Röviden nézzünk meg tévedéseiből négy esetet.
Túl korai tett. Mózes "az egyiptomi embert megölte... És azt gondolta, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ad nékik szabadulást", Csel 7,24-25. Bár jó szándékú tett volt, 40 évvel hamarabb történt a (szükségesnél) kelleténél. Istennek megvan a saját időrendje; a kijövetel időpontját előre meghatározta, 2Móz 12,41. Mózes szabadítási próbálkozása túl korán történt, ezért kudarcra volt ítélve.
A vonakodó szív. Negyven évvel ezelőtt azzal bukott el, hogy ment, amikor nem küldték, most pedig vonakodott menni, amikor küldték. Öt ellenvetést hangoztatott: (I) "Kicsoda vagyok én...?" "Méltatlan vagyok; hiányzik a megfelelő pozíció" (II) "Mit mondjak nékik?" Tájékozatlan vagyok; hiányzik a szükséges ismeret". (IlI) "Nem hisznek nékem". "Félek a visszautasítástól; hiányzik a siker bármilyen kilátása". (IV) "Nem vagyok én ékesen szóló". "Képtelen vagyok folyékonyan beszélni; hiányzik a szükséges képesség. (V) "Küldd, a kit küldeni akarsz." "Hogy őszinte legyek, én egy cseppet sem akarok menni! Hiányzik bármilyen kívánság vagy lelkesedés a feladat iránt". Az Úr haragra gerjedt, hogy Mózes elutasította, hogy az Ő képességében bízzon.
A nem megfelelő állapot. Úgy tűnik, hogy Cippóra nyomásának engedve Mózes elmulasztotta körülmetélni a fiát. Mégis hozzákezdett az Úr szolgálatához, mintha ez a dolog lényegtelen lenne. Hamarosan megtanulta, hogy nem így van, és majdnem életével fizetett ezért a tévedésért. Isten Mózesen keresztül készült arra, hogy az Ábrahámmal kötött szövetség szerint cselekedjen; nem tűrhette tehát el, hogy szolgája mellőzze "a szövetség jelét", 1Móz 17,3-14. Mózes már az elején megtanulta, milyen súlyos dolognak tekinti Isten az Ő szolgáinak ellentmondó magatartását.
A meggondolatlan ajkak. Mózes, nem sokkal azelőtt, hogy missziója boldog befejezésének örvendezhetett volna, Izráel legújabb siránkozásától ingerülten, felháborító módon engedetlen volt Isten iránt. Az Úr megítélte őt lázadásáért és hitetlenségéért, és megfosztotta attól a kiváltságtól, hogy a népet Kánaánba vezesse, később pedig azt is megtiltotta neki, hogy a dolgot újra előhozza Őelőtte, 5Móz 3,23-26. A nép "felháborította szellemét... ő pedig meggondolatlanul szólt ajkaival".
Uram, add nekem azt a vágyat és képességet, hogy elfogadható módon szolgáljak!