Skip to main content

02.27 Nádáb és Abihu

OLVASNIVALÓ: 
3Mózes 9,23-10,11; 16,1-2

Nádábot és Abihut, Áron négy fia közül a két idősebbet csak két bibliai esemény jellemzi. Az első alkalommal az volt a kiváltságuk, hogy elkísérték Mózest és Áront "a hegyre", ahol látták Izráel Istenét, valamint ettek és ittak az Ő jelenlétében, 2Móz 24,1.9-11. A második alkalommal, közvetlenül pappá való felszentelésüket követően a legrettenetesebb bűnt követték el; "idegen tüzet" vittek az Úr elé. Az ezt követő parancs az volt, hogy Isten papjai ne igyanak se bort, se részegítő italt, amely arra utalhat, hogy Áron fiai ekkor részegek voltak; vö. Péld 31,4-5. Áron két fiának a halála összekapcsolódott az Úrnak Áronhoz intézett figyelmeztetésével, hogy be ne lépjen "a függönyön belülre", amikor akar, ami arra utal, hogy azt tervezték, hogy beviszik füstölőiket a szentek szentjébe.

Érthetően a szent sátorral kapcsolatos füstölőket csak a rézoltárról vett parázzsal volt szabad megtölteni, 3Móz 16,12; 4Móz 16,46. Noha Nádáb és Abihu megjelenése "a szentély előtt" azt jelenti, hogy ott ők könnyen elérhették volna ezt az oltárt, kihívó módon megvetették az Isten által meggyújtott tüzet, és közönséges ("idegen") tüzet részesítettek előnyben. Tűz által vétkeztek és tűz által haltak meg; mert közvetlenül megtapasztalták annak a tűznek pusztító hatalmát, amelyet lebecsültek. Ugyanaz a tűz, amely kijött az Úrtól, hogy megeméssze az áldozatot, most azért jött ki az Úrtól, hogy elpusztítsa az áldozókat. Az, ami az Isten általi jóváhagyást és elfogadást jelentette, most elutasítását és megtagadását jelentette. Mindkét férfi gyermektelenül halt meg, 4Móz 3,4; 1Krón 24,2; Isten ezáltal valóban kitörölte nevüket.

Ez fontossá teszi azt, hogy Isten népe hogyan közeledhet Őhozzá az imádatban. "A hozzám közel állókon mutatom meg, hogy szent vagyok". Első tanulság: minden tömjénillatnak az áldozati oltáron lévő tűztől kell származnia! Csak az Úr Jézus áldozati művének alapján vagyunk képesek Istennek elfogadható módon felajánlani az Ő szépségének és dicsőségének jó illatát. Második tanulság: nekünk is szükségünk van "tűzre" a saját istentiszteletünkben, de annak igazi tűznek kell lennie. Istent a szellemi odaadás igazi tüzével kell imádni, nem pedig (hús)testies indulattal és a kedvtelés hamis tüzével.

Uram, segíts nekem, hogy Isten Szelleme által imádjalak!