Kevés ember vitt véghez olyan sok jót, mint Józsué. Felelős volt egy kétmilliós nemzetért, és több mint 600 000 emberből álló hadsereget vezetett. Attól a naptól fogva, hogy harcra vállalkozott Amálek ellen, egészen megindító búcsúbeszédéig (amely a Józs 24-ben van feljegyezve), teljes szívvel Isten szolgálatára szánta magát. Hibái? Bizony Józsuénak voltak hibái is - de kevés volt. Nézzünk meg kettőt; az első kisebb, a második pedig súlyosabb.
Amikor mások nem tisztelték Mózes szavát, 4Móz 11. Isten utasította Mózest, hogy válasszon ki 70 vént, akikkel megoszthatja terheit, és gyűjtse össze őket a táboron kívül a szent sátornál. Mózes "elmondta a népnek az Úr szavait". A Szellem megnyugodott a 70 emberen, felkészítve őket a feladat elvégzésére, és ők "prófétáltak" annak jeleként és bizonyságaként, hogy Isten az Ő Szellemét adta nekik. A probléma az volt, hogy valami ok miatt a 70-ből ketten nem reagáltak Mózes felszólítására és a táborban maradtak. Józsué felháborodott, mert azok prófétai ajándékának gyakorlása független volt Mózestől, és valójában az ő tekintélyét kérdésessé tették. Józsué szót emelt, hogy féltékenyen védje Mózes nevét és pozícióját, és el akarta hallgattatni ezeknek az embereknek a szellemi ajándékát. Józsuénak sokat kellett még tanulnia. Mózes nemeslelkűen figyelmeztette Józsuét szűkkeblűségére, rámutatva, hogy túl messzire ment Mózes hírnevének védelmében. Isten tisztelete és munkája volt az, ami számított.
Amikor Józsué nem tisztelte Mózes szavát, Józs 9. Mózes egyedülálló volt abban, hogy Isten szemtől szembe szólt hozzá, 2Móz 33,11. Józsué sohasem lehetett egy másik Mózes. Az Úr azért azt mondta Mózesnek, hogy Józsuét ellátja azzal a speciális adottsággal, hogy megkérdezhesse Őt. Józsuénak a főpap elé kellett állnia, aki használhatta az urimot és a tummimot, hogy közölje vele Isten akaratát, 4Móz 27,21; 2Móz 28,30. De a gibeonitákkal kapcsolatos eseménynél Józsué ezt egyszerűen elmulasztotta. Az agyafúrt emberek eljöttek a maguk meggyőző szavaival és bizonyító erejű kellékeivel. Bár eredetileg bizalmatlan volt Józsué és az izráeli férfiak, végül teljesen félrevezették őket. Bűnük nem az volt, hogy becsapták őket, hanem az, hogy "az Úr tanácsát pedig nem kérték", Józs 9,14. Az ócska rongyok és a száraz kenyér sohase tudták volna becsapni Isten jövendölését/tanácsát!
Uram, segíts nekem, hogy törekedjek a Te tiszteletedre és a Te akaratodra!