Skip to main content

03.11 Ráháb: igaz, üdvözítő hit

OLVASNIVALÓ: 
Józsué 2,6.22-25

Ráháb kitűnő példája a hit által való megigazulásnak.

Az ítélet küszöbön áll; pusztulásra szánva, mint egész Jerikó, Ráháb az emberiség képe; Isten haragja és ítélete vár rá, Róm 3,23.10; 2,5.

Szégyenteljes, gyalázatos bűnben vétkes, olyan bűnben, amely jellemző a pogány nemzetekre; akkor is, az apostolok idején is, és az utolsó napokban is, Ef 4,17-19. Az Újszövetségben kétszer hivatkoznak őrá bűnével kapcsolatban. A Szentírás nem nagyítja fel, nem bagatellizálja, nem rejti el ezt a bűnt szépítő kifejezésekkel; ha ezt tenné, Isten kegyelmét kisebbítené, amely kiragadja őt, mint üszköt a tűzből.

Nyilván semmije sincsen, ami kedvessé tehetné őt Isten előtt. Ha mégis megmenekül, az csak kegyelem által történhet. Nem valami erkölcsi jellem ő, nincsenek jó cselekedetei, és nem rendelkezik zsidó ősökkel. Jakab az igaz hit példáit keresve Ábrahámot és Ráhábot választja ki; ők ellentétet képeznek, mint férfi/nő; zsidó/pogány; "nemes/nemtelen" - de mindketten megigazultak ugyanazon az alapon. Ha a jó cselekedetek számítanának bármit is, Ráháb nem lenne a legmegfelelőbb példa. A cselekedetek, amelyekre Jakab hivatkozott, olyanok, amelyek az üdvözítő hit bizonyítékai, Jak 2,18b.25-26. Itt egy szegény bűnös van, aki Istenbe kapaszkodik hitben; egyetlen reménye Isten irgalma.

Miben áll az ő hite, Zsid 11,31? Ahogyan Ábrahám alárendelte a családi szempontokat Isten akaratának, ezt tette Ráháb a nemzeti szempontokkal. Az Úr Jézus abszolút elsőséget igényelt, Mt 10,37, és azt tanította, hogy az Istenhez és hozzá tartozó dolgok jönnek először. "Ráháb magatartása tiszteletteljes istenfélelemről tanúskodott, hitt Isten szavának, vonzódott Isten népéhez, hajlandó volt elhagyni régi hitét, és bármit elszenvedni az ő ügyéért" (SCOTT). Rúthhoz hasonlóan elszakad korábbi kapcsolataitól, azonosítja magát Isten népével. Ami "árulását" illeti, arról volt szó, hogy vagy alárendeli magát Istennek, vagy pedig ellenáll neki; az Ő oldalára áll, vagy pedig azokéra, akik fellázadnak ellene. Isten kimondta az ő népére az ítéletet. Vagy Isten barátai vagyunk, vagy a világé, Jak 4,4, A kémek megérkezése gondviselésszerű volt, megkönnyítve menekülését. Egész népét terhelni fogja a Józs 2,9-11a, de a 11b vers vallomása az övé. A kémeket segítő "cselekedetével" megmutatta igazi hitét.