Skip to main content

04.23 Dávid irgalmassága Méfibóset iránt

OLVASNIVALÓ: 
2Sámuel 9,1-13

Dávid neve azt jelenti, hogy "szerető", és itt bemutatta "az Isten irgalmasságát", 3. v. Méfibóset a lázadó Saulhoz tartozott, félelemben élt Ló-Debárban ("nincs legelőhely/nincs kenyér"), és sánta volt. Önmagát úgy írta le, hogy "holt eb", 8. v. Állapotában bármilyen változást csak Dávid irgalmassága hozhatott. Az ő esete emlékeztet bennünket Isten irántunk való irgalmasságára Krisztus Jézuson keresztül", Ef 2,7. Dávid Isten irgalmasságának természetét mutatta be.

Nem úgy bánik velünk, ahogyan megérdemeljük. Méfibósetre ítélet és halál várhatott Saullal való kapcsolatának eredményeként, de szeretetre lelt, amely magához ölelte és megbocsátott neki.

Állapotunk ellenére szeret bennünket. Semmi vonzó sem volt Méfibósetben, Dávid mégis Isten irgalmasságát mutatta iránta. "Mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt... mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által", Róm 5,8.10.

Ő teszi meg az első lépést. Dávid volt, aki Méfibóset után kérdezősködött, kutatott és küldött. Legyünk hálásak azért az isteni szeretetért, amely megtette az első lépést felénk. "Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát...", 1Jn 4,10.

Elér bennünket, ahol vagyunk. Méfibóset nem tudott Dávidhoz menni, így Dávid irgalmassága ment el Őhozzá. "Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által", Ef 2,13.

Elveszi félelmünket. Méfibóset remegő szíve számára vigasztalás volt hallani Dávid szavát: "Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekszem veled Jonatánért, a te atyádért", 7. v. "Miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek", Ef 4,32. Ezek olyan szavak, amelyek lecsendesítenek minden félelmet, amely szívünkben támadhat.

Azt is visszaadja, amit el sem vett. Méfibóset visszakapta földjét, de állandóan a király asztalánál is étkezett, 7.10-11.13. v. Dávid szavai a 69. zsoltárban Krisztusra mutatnak: "amit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!" "De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett,... együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban", Ef 2,4-6.