Absolon megbosszulta a húgán, Támáron elkövetett erőszakot azzal, hogy Amnont megölette Baal-Hacorban. Ennek következményeképpen elmenekült Szíriába, anyai nagyapjának udvarába, ahol három évig maradt, hogy apja haragját elkerülje. Joáb, Dávid hadvezére előkészítette Absolon Jeruzsálembe való visszatérését, de további két év telt el, mielőtt Dávid megbocsátott neki, és találkoztak.
A család megosztottsága további zavarokhoz vezetett. Betsabé saját fiát, Salamont támogatta, mint trónörököst. Absolon, aki most a legidősebb trónkövetelő volt, ezt rossz néven vette. Királynak kijáró fényűzéssel vette magát körül, és kihasználta meglehetősen nagy személyes vonzerejét, hogy megnyerje az emberek szívét. Akitófel, Dávid egyik tanácsosa hozzá csatlakozott, és Absolont Hebronban királlyá kiáltották ki. Emiatt Dávid elmenekült Jeruzsálemből.
Ez a rövid összefoglalás ismét rávilágít az intrikának és gyűlölködésnek arra a szövevényére, amelyben Absolon élt. Azt is mutatja, hogy mennyire hiábavaló az emberi bölcsesség és értelem az Isten dolgaival és szándékaival kapcsolatos konfliktusok megoldásához. Az emberi ítélőképesség egyformán látna jót és rosszat mindkét oldalon, kompromisszumos megoldást keresve, és azt fogadná el Isten akaratának. Az isteni perspektíva más. Miközben Isten kegyelmesen belevesz bennünket céljainak megvalósításába, Ő maga szuverén marad. Emberekkel kapcsolatos útjai szent jelleme, tévedhetetlen Igéje és örök szándékai szerint haladnak. Az ember látóköre korlátozott, és változó körülményekhez kell igazodnia: az emberek a körülmények áldozatai. A körülményeket a mi Istenünk uralja, és egyetlen biztos utunk az Ő akaratának való engedelmességen keresztül vezet.
Absolon nem volt képes szabadulni az intrikától, sem személyes ambícióinak uralma alól, és ez katasztrófához vezetett. Az Úr dolgában a siker titka az, hogy félretesszük a gőgöt, az öndicsőítést, és gyakoroljuk az egyszerű hitet, valamint az Istenbe és az Ő Igéjébe vetett bizalmunkat. Az Úr Jézus - miután alászállt a megdicsőülés hegyéről és látta tanítványainak arra való képtelenségét, hogy kiűzzék a démont a megszállott gyermekből - megmagyarázta, hogy az egyszerű hit hiányzott belőlük.