Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
1Királyok 12,25-33

Már említettük, hogy Jeroboám nevét gyakran követte az elítélő vélemény: "aki bűnbe vitte Izráelt" (lásd például: 1Kir 15,26.34; 16,26). Izráel utána következő királyai is az ő gonosz lábnyomában jártak. Jeroboám "bűnbe vitte Izráelt" három módon.

 Új isteneket vezetett be. Felállíttatott "két aranyborjút", 26-30. v. Az emberek "nem menthetik magukat", amikor elutasítják a teremtés bizonyságtételét, és "az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a múlandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszómászó állatoknak képmásával." Róm 1,19-23. Jeroboám ahhoz a nemzethez tartozott "akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás", Róm 9,4-5. Mennyivel nagyobb tehát az ő felelőssége! Ezt mondta a borjúkról: "Ímhol vannak a te isteneid, ó Izráel, akik téged kihoztak Egyiptomnak földéből", 28. v. Ezek a szavak visszavisznek bennünket mintegy ötszáz esztendővel korábbra a Sínai hegy lábához; 2Móz 32,4. Jeroboám egy régi példát követett, amikor megalapította a borjúimádatot Bételben és Dánban. Amit teszünk és mondunk, annak gyakran sokkal messzebbre ható következménye van, mint amit valaha el tudtunk képzelni. El kell kerülnünk, hogy rossz példát mutassunk másoknak, és legyünk ugyanilyen gondosak, hogy elkerüljük más emberek rossz példáját.

 Új papságot vezetett be. "Felállította a magas helyek templomát, és papokat szerzett a nép aljából, akik nem voltak a Lévi fiai közül", 31. v. Ezek Bételben működtek! Ugyanazon a helyen, ahol Jákob ezt mondta: "nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja", 1Móz 28,17. Bétel, a maga minden megszentelt kapcsolatával a bálványimádás központja lett. Az Újszövetség úgy írja le a helyi gyülekezetet, mint amely "az élő Istennek egyháza, az igazságnak oszlopa és erőssége." 1Tim 3,15. De ugyanígy valami hasonló történhet, ha Krisztus megszűnik népének összegyűjtő középpontja lenni.

 Új ünnepet vezetett be. "És szerzett Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a júdabeli ünnep módja szerint", 32-33. v. Olyat, "amelyet az ő szívében gondolt". Valószínűnek látszik, hogy ez a sátoros ünnep utánzása volt, amelyet a rendelkezések szerint a "hetedik hónap tizenötödik napján" tartottak, 3Móz 23,34. A vallásos világ bővölködik olyan ünnepekben, amelyek az istenileg elrendelt gyakorlat jogtalan és világi utánzatai.