Skip to main content

06.04 Akháb és Nábót szőlője

OLVASNIVALÓ: 
1Királyok 21,1-27

Akháb megkívánta Nábót szőlőjét. Ezzel a kapzsiság bűnébe esett; vö. Lk 12,15. Kérése elég udvarias volt, az ajánlat pedig előnyösnek látszott. Nábót a válaszában nem félt megvallani Istenbe vetett hitét a bálványimádó királynak, és megtagadta, hogy eladja a szőlőjét. Nem azért, mert nehézkes ember volt, hanem mert elutasítása Isten Igéjére támaszkodott, és nem akart alkudozni. Izráel földje kivételesnek számított. Ez az Úr földje volt - Ő volt az igazi tulajdonos. Az Ő útmutatása szerint osztották azt fel törzsek és családok között; vö. 3Móz 25,23-28. Minden izraelita Isten bérlője volt, és ezért nem rendelkezett szabadon a földdel. Ha elszegényedett, bérbe adhatta a földet a jubileumi évig, de az akkor visszatért eredeti tulajdonosához. A jubileumi év Akhábnak semmit sem jelentett - ő nem szándékozott a földet visszaadni. Isten törvénye és a király akarata itt összeütközésbe került; vö. Dán 3,14-15; Csel 4,18. Az Isten iránti hűség felette állt minden más megfontolásnak.

Akháb nagyon elkeseredett, amikor kívánsága meghiúsult. Amikor a vágy összeütközésbe kerül más emberek jogaival és mindenekfelett Isten törvényével és jogaival, akkor azt el kell fojtani.

Akháb lelkiismeretlen felesége, Jezábel megszerezte számára a szőlőt Nábótnak és örököseinek a meggyilkolásához vezető mesterkedésével. Akháb nem kérdezősködött, hogy Jezábel hogyan szerezte meg a birtokot, 15-16. v., noha tudnia kellett, hogy tisztességes eszközökkel nem szerezhette meg. Hallgatott róla. Isten felelősségre von bennünket azokért a gonoszságokért is, amelyeket nem akadályozunk meg, noha hatalmunkban áll megtenni. Akháb elérte, amit akart, de a következményeket meg kellett értenie, amikor Illés próféta megjelent. Illés hozzáintézett egyenes szavai az ítélet szavai voltak, 19. v. Az utolsó szó mindig Istené. Isten eszén nem lehet túljárni, vagy őt becsapni.

A vád háromszoros volt. Először, arra adta magát, hogy gonoszságot cselekedjen az Úr szemében, 20. v. Másodszor, haragra ingerelte az Urat, 22. v. Harmadszor, bűnbe ejtette Izráelt, 22. v. Ennek eredményeképpen az ítélet Akhábon és házán ugyancsak háromszoros lesz, 21-24. Istent nem lehet megcsúfolni. Amit vetnek az emberek, azt aratják is.