Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
2Királyok 5,1-19

Már más idők jártak. Hősünk sok győzelmet ünnepelt meg, de most megváltoztak a dolgok. A leprás Naámán tudta, hogy ez olyan harc, amelyben ő csak vesztes lehet.

Most nem tudott győzni. De mégis volt ennek a helyzetnek egy előnye. Ezt a súlyos krízist az isteni gondviselés felhasználhatta, hogy elvezesse ezt a férfit Izráel Istenének megismerésére. Isten nagyon gyakran használja fel a fizikai betegséget szellemi előny eléréséhez!

De Izráel Istene irgalmat fog gyakorolni egy Szíriaival? Itt volt egy pogány ember, aki erőszakosan lépett fel Jahve szövetséges népe ellen. Ennek a Szíriainak a meggyógyítása kétség kívül Isten irgalmának univerzális jellegét mutatja.

Naámánnak rá kellett jönnie, hogy Isten irgalma nemcsak széles, mint az óceán, hanem ingyenes is, mint a napfény. Ő ajándékokkal és öltözetekkel felszerelkezve elindul Izráel országába. Miután a királyi palotában csak hitetlenséggel és gyanakvással találkozott, útja végül a próféta házához vezetett. Ott semmilyen ceremóniával nem kérkedtek; ajándékokat nem fogadtak el; nem igényeltek hálapénzt. Csak egyszerű utasításokat kapott a biztos gyógyuláshoz.

Isten elképzelése sértette a büszkeségét. Hogy ő, a nagy Szíriai hadvezér a Jordán vizébe merüljön! Ez nem illett Naámán társadalmi helyzetéhez. Haragra gerjedt. Végül a férfi, aki megszokta, hogy rendelkezzen, engedelmeskedett a rendelkezésnek, és élvezte ennek áldását. Az 1. vers "nagy embere" a 14. versben "kisgyermekhez" hasonlóvá lesz, nemcsak bőrének megtisztulásában, hanem alázatos magatartásában is. Megtisztulását világos vallomás követte. A parancsnok olyan lett, mint egy gyermek; a leprás új életet nyert; a bálványimádó Isten imádója lett, felismerve, hogy "nincsen az egész földön Isten, csak Izráelben!'

A kegyelem eme aranyláncának volt egy nélkülözhetetlen láncszeme. Az, aki először helyes irányba irányította a nagy embert, egy kis zsidó szolgálólány volt. Világos, bizakodó bizonyságtétele üdítő bizonysága annak, hogy gondja volt urára, és bízott Istenében. Olyan körülmények között, amelyek természet szerint ellenséges reagálást válthattak volna ki, felülemelkedett saját helyzetén, és ragyogó példává lett mindnyájunk számára. Segítsen meg Isten ma bennünket ehhez a lányhoz hasonlóan, hogy mondjunk olyan szót, amely valamilyen szellemi leprást a megtisztulás ösvényére vezet...