Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
2Krónika 33

Sírja meglepő módon egy kertben volt. Nem tudjuk, hogy volt-e felirat a sírkövén, de a legodaillőbb szavakat akkor nem is lehetett volna ráírni. Manassé ugyanis (hús)testtel és vérrel írta azt, amit Pál később tollal és tintával vetett papírra. Ezek a következő szavak voltak: "Ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik", Róm 5,20.

Ez az ember, Júda királya, aki leghosszabb ideig, ötvenöt évig uralkodott, nem irigylésre méltó módon kiérdemelte a legrosszabb uralkodó címet. Gonoszságainak feljegyzett listája egyike a legsötétebb bűnök listájának, amelyet a Szentírásban találunk, 2Krón 33,2-9. Uralkodása alatt a bálványimádás, az erkölcstelenség, a boszorkányság és az üldözés általánossá vált. Elhatározta, hogy tönkreteszi mindazt, amit apja létrehozott, és felülmúlja még azt is, amit a pogányok cselekedtek. Neve azt jelenti, hogy "elfelejtés", és ő bizony elfelejtette istenfélő elődeinek, valamint szüleinek a példáját. Manassé alatt Júda népe a gonoszságnak páratlan mélységeibe süllyedt.

Ez a történet azonban egy reménysugarat is hordoz. Elődei közül sokan ragyogóan indultak, a végük azonban gyászosabb lett. Manassé uralkodása sötétebben kezdődött, mint bárkié, és ragyogóbb volt vége, mint legtöbbjüké. Bizony, ahogyan olvassuk romlottságának, fogságának, bűntudatra ébredésének, megtérésének, irgalomért való kiáltásának, valamint megváltozásának történetét, ismét csak azt kell mondanunk, hogy "ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik."

Története reményt nyújt az önfejű gyermekek szüleinek. Isten, aki eljuttatta Manassét a bilincsek helyére, majd ezt követően a bűnbocsánat helyére, ma is képes ugyanezt megtenni. Ne hagyjuk abba a bizakodást és az imádkozást!

Az ő megtapasztalásai előképét mutatják annak, ami rövidesen bekövetkezik majd a nemzettel, amelynek képviselője volt. Ahogyan lázadása odavezetett, hogy Babilonba hurcolták, és bűnbánata biztosította az onnan való visszatérést, így népe is hamarosan fogságba jut engedetlenségéért, de meg fogja tapasztalni a visszatérést is saját országába. Egy valaki megtérése példázat volt sokak megszabadulásáról.

Isten Manassé iránt mutatott irgalma egyúttal az Ő sokak iránt megnyilvánuló irgalma, akik között mi magunk is ott vagyunk. Ajánljunk fel Istennek ma őhozzá hasonlóan "hálaadó és dicsőítő áldozatokat", 2Krón 33,16.