Hámánt nagyon kedvelte és megtisztelte a király, 3,1, ő azonban istentelen, sátáni eszköz, és a zsidók ellensége volt, 3,6; 8,1. Gonosz ember volt, 3,7-15, aki büszke a pozíciójára és gazdagságára, 5,9-11. Végül legyőzték, 7,10. Sokban emlékeztet bennünket arra a valakire, akit Pál apostol úgy nevez, hogy "a bűn embere, a veszedelemnek fia", 2Tesz 2,3. Hámán nagy hatalommal és befolyással rendelkezett, amelyeket gonosz célokra használt, Eszt 3. Hasonlóan, "a fenevadnak" nagy hatalma és tekintélye lesz a föld lakosai felett, Jel 13,2.8. Hámán megdöbbentő és visszataszító gőgjét, Eszt 5,11-13; 6,7-9 fogja visszatükrözni és meghaladni azé a gonosz emberét, aki megjelenik majd a jövőben, "aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatva magát." 2Tesz 2,4. Hámán zsidók elleni erős gyűlölete Eszt 3,10; 8,1; 9,20.24 még nagyobb mértékben ismétlődik majd meg a zsidók ellensége által az utolsó napokban, 2Tesz 2 és Jel 13. A zsidók elleni terv, amely Hámán napjaiban megszületett, még nagyobb erővel fog újból életbe lépni az utolsó időkben, Dán 9. Hámánhoz hasonlóan ő sem fog fukarkodni a hazugságokkal, 2Tesz 2,9. Azonban, ahogyan Hámán sorsa pusztulás volt, a bűn emberét is elpusztítja az Úr, 2Tesz 2,8; Jel 19. Hasznos dolog, ha elgondolkodunk azon, hogy az ember bűnét a bűn embere koronázza meg. Azonban a gonoszság titkát (az ember felmagasztalja magát, hogy istenné legyen) legyőzi a kegyesség titka (az Isten megalázza magát, hogy emberré legyen), 2Tesz 2,7. Hámán nevével foglalkozva a következőképpen láthatjuk őt:
Gyűlölettel telt üldöző. Márdokeus megtagadta, hogy térdet hajtson előtte, és ez elkeseredett üldözőjévé tette Márdokeus népének, a zsidóknak.
Öntelt kegyenc. A király általi előléptetése valószínűleg a legrosszabb módon hatott rá. Gőggel telt el. Még ennek a nagyképű embernek is voltak barátai, 5,10.
Irgalmatlan ellenfél. A zsidók teljes kiirtására törekedett, öreget és fiatalt egyaránt el akart pusztítani egy meghatározott napon, 3,13; vö. Mt 2,16.
A legfőbb ellenség. Azt akarta, hogy minden zsidót lemészároljanak, 3,6 stb.
Figyelemre méltó csapás. A zsidókkal való kirívó szembenállása okozta, hogy az Úr megsemmisítette őt és mesterkedéseit; vö. 1Móz 12,3. Hámánnak, mint minden hasonló embernek, az volt a sorsa, hogy elbukjon és teljes vereséget szenvedjen.