Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Jób 8,1-22

Bildád volt a második Jób három barátja közül. "Suahi"-nak nevezték, ami feltehetően azt jelenti, hogy shuah-i volt. Ez egy terület abban a tartományban, amelyben Shuah, Ábrahám fia letelepedett, 1Móz 25,2,6. Ezért bölcs férfiak országából jött, 1Kir 4,30. Részt vett mindhárom vitában, amelyet a barátok Jóbbal folytattak, 8., 18., és 25. fej. Három beszéde igen súlyos tónusú; kevésbé, mint Czófáré, de jobban, mint Elifázé. Bildád beszédei nagyjából azt visszhangozzák, ami Elifáz véleménye, de szenvedélyesebbek, 8,2; 18,3-4, mert Jób érveit elutasítja. Jób nyomorúságát gonoszságnak tulajdonítja, és elhunyt gyermekeit, 1,19, olyan bűnnel vádolja meg, amely magával vonta büntetésüket, 8,4. Törvényeskedő és a hagyományra támaszkodik, 8,8-10. Elifázhoz hasonlóan Jób fájdalmas helyzetére ok-okozati összefüggést keres,

A keleti bölcsesség irodalmi készleteiből szembeállítja a gonosz ember szánalomra méltó állapotát az igaz ember irigylésre méltó állapotával - nyilvánvaló utalással Jób jelenlegi helyzetére, 8,11-22. Bildád a szenvedést mindig az ember bűne egyenes következményének tekinti. Ahogyan Elifáz, ő is képmutatásról beszél, 8,13. Második beszédében megerősíti a leírást, hogy jaj a gonoszoknak, amelynek nyilvánvaló szándéka az, hogy Jóbot írja le vele saját nyomorult állapotában; vö. a 18,5-21-et a 16,6-22-vel. Így Jóbot a gonoszokkal azonosítja. Harmadik beszédében, 25. fej., bár tompítja a keménységet, azt mutatja, hogy Elifázhoz hasonlóan végletekig kitart amellett, hogy Jób szenvedését az ő bűnének tulajdonítja. Bildádnak nemcsak a feltételezése volt rossz, hanem tanácsa is hibás volt. Azt tanácsolta Jóbnak, hogy bűnbánatra van szüksége, 8,5-6. Ennek következtében az Úr megrótta Bildádot Jóbról való igaztalan és rosszindulatú vélekedéséért. Bildád neve kezdőbetűi alapján az alábbi akrosztichont írtuk:

Bölcsnek tartotta magát Jóbbal szemben, Jób 8,5-6.

Indokolatlan ragaszkodása ahhoz, hogy Jób rettenetesen bűnös, 8,20.

Lélektelen hiánya az együttérzésnek egy szenvedő szent iránt.

Döntése, hogy a probléma nem Jób szenvedése volt, hanem a bűne.

Állandó összekapcsolása a szenvedésnek a bűnnel, ellentétben a következő igékkel: Jn 5,14; 3Jn 2.

Demonstrálása saját "vaskalapos" voltának. Az ő nézete az egyetlen nézet!