Elihu (azt jelenti, hogy "Isten maga", vagy "Istenem Ő", vagy még azt, hogy "Ő az Istenem"), Búznak, Ábrahám egyik rokonának törzséből való, 1Móz 22,21. Először a 32. fejezetben van megemlítve, és az ő négy beszédét tartalmazza a 32-37. fejezet. Elihu az isteni szuverenitást hangsúlyozza, amely előkészíti a 38. fejezetben Isten kinyilatkoztatását. Mint fiatalabb férfi, vonakodik beszélni. Azonban Jób nyilvánvalóan önigaz magatartása és önsajnálata, valamint Jób három úgynevezett vigasztalójának alkalmatlansága felbosszantotta. Eltérő magyarázatot ad, de nem tud a részletekről, amelyet a Jób könyvének bevezetése tartalmaz. Elihu azzal érvel, hogy Isten felsőbbrendű tanító, és nem annyira bíró. Arra ösztönzi Jóbot, hogy arra a jövőbeli erkölcsi és szellemi haszonra figyeljen, amely fizikai helyzetéből származik majd. Isten az ember javára cselekszik, amikor megfenyíti. Elihu megmagyarázza, hogy Isten kegyelmes, 33,24; igazságos, 34,12, és hatalmas, 36,5. Hangsúlyozza Isten mindentudását és mindenhatóságát, ahogyan a 38. és 42. fejezetben kibontakozik. A 33. fejezetben Krisztus evangéliumának visszatükröződését látjuk. (I) A Szent Szellem működése, 4. v. (II) Annak megértése, hogy Isten nagyobb, mint az ember, 12. v. (III) A megszabadítást Isten biztosítja, 18.24.28.30. (IV) A helyreállítást és megbecsülést Isten adja, 26. v. (V) A bűnbánat és a hit szükségessége, 27-28. v. Elihu azt mondja, hogy Isten azt kívánja, hogy az ember forduljon el a gonosztól, és hagyjon fel büszkeségével. Sokféle módon megvalósulhat ez, de úgy találja, hogy az ember lassú ennek megtételére - "szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!" 14. v. Ezért Isten néha megengedi a szenvedést azért, hogy véghezvigye fenyítő és nevelő szándékait. Azt mondja, hogy amikor az emberek belekerülnek a nyomorúság kötelékeibe, Isten megnyitja a fülüket a nevelésre (tanításra), és megparancsolja, hogy térjenek meg a gonoszságból, 36,8-10. Elihu így folytatja: "A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülüket", 36,15; Aztán pedig: "Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, aki úgy tanítson, mint ő?" 36,22. Van sok minden a Szentírásban, ami alátámasztja Elihu tanítását, mert az Úr javukra fenyíti gyermekeit; vö. Jn 15,2; Zsid 12,6; Jak 1,2-4; 5,10-11; 1Pt 1,6-7; 5,10-11. Elihu jó magyarázatot ad Jóbnak, de nem ez a végső válasz.