Az az ember, aki rendelkezésre áll Isten számára, mindig felbecsülhetetlen másoknak. Ennek különös jelentősége a nyomorúságban mutatkozik meg. Ezékiás nagy nehézséggel került szembe, amikor Szanhérib, Asszíria királya felvonult Jeruzsálem ellen. Először azzal próbálkozott, hogy fizetséggel kerüljön ki a bajból, most már azonban, miután készletei kimerültek, követséget küldött Ézsaiáshoz. Ezékiás festői stílusban írta le körülményeiket. Ez a "nyomornak, büntetésnek és káromlásnak napja" volt. A kritikus helyzet a királyban és a népben felébresztette a teljes gyengeség érzését. Ezékiás ezt így illusztrálta: "szülésig jutottak a fiak, és erő nincs a szüléshez!" A sötét háttér előtt a király így kérte a prófétát: "könyörögj a maradékért, amely megvan!", 4. v.
Ézsaiás Istennel való imaközössége jól ismert volt a király előtt, és tudta, hogy nem hiábavaló a kérése. Tudta, hova kell fordulnia a nyomorúságnak és feszültségnek ilyen időszakában. Számunkra ez egy kérdést vet fel: Tudják-e a körülöttünk élők, hogy kihez forduljanak a nehézség idején? Tudnak-e róla, hogy nekünk közösségünk van Istennel? A közösség valósága és hatalma az, hogy hisszük, hogy Isten itt van. Ézsaiás azt az újszövetségi elvet gyakorolta, hogy aki Isten elé járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik szorgalmasan keresik Őt, Zsid 11,6. Ismerte a könyörgésben rejlő hatékony hatalom titkát; ez együttérzés azokkal, akikért könyörög. Maga a próféta is érezte a kétségbeejtő helyzetet, amellyel a király és a nép szembekerült Jeruzsálemben. Ezért olvassuk a következőket: "Így mentek el Ezékiás király szolgái Ézsaiáshoz." A királyság minden válsága egyetlen ember könyörgésén múlik, aki közösségben van Istennel; következésképpen Ezékiás tudatos gyengesége válaszra talál a próféta könyörgésében.
Az Istentől Ézsaiáshoz érkező válasz a király számára a következő volt: "Ne félj... oly lelket adok beléje... elejtem őt". Ézsaiás biztosította Ezékiás királyt, hogy az isteni segítség kéznél van.
Isten ma is válaszol az imára. Kinyújtja hatalmas karját, hogy segítsen, és népe oldalán áll ma is, ahogy tette az elmúlt években, ő "tegnap és ma és örökké ugyanaz", Zsid 13,8.