Jeremiásnak az volt a sorsa, hogy Isten elhívottja legyen olyan időben, amikor Júdában minden a végső katasztrófa felé rohant, amikor a politikai zűrzavar a tetőpontjára hágott, amikor a különféle pártokat a legrosszabb szenvedélyek befolyásolták, és végzetes szándékok uralták. Érzékeny természete visszarettent a kemény megbízatástól, "És mondtam: Ah, ah Uram Isten! Íme, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!" Természete szerint túl gyengéd ember volt ahhoz, hogy képes legyen megküzdeni a kor veszedelmeivel és nehézségeivel. Úgy érezte, hogy nem ékesszóló, de az emberi ékesszólásban veszély is rejlik, amely hatalmas erő, hogy megmozgassa az embereket ahelyett, hogy Istenben bíznának. Válasza nem ellenszegülést, hanem gyengeséget mutat, és Isten türelmesen foglalkozik vele: "Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mindazokhoz, akikhez küldetek téged". A szuverén Úr azzal válaszolt Jeremiás félénk bátortalanságára, hogy biztosította jelenlétéről és szabadításáról.
Ezt követően Isten kinyújtotta kezét, megérintette száját és ezt mondta: "Ímé, az én igéimet adom a te szádba!" Jeremiás szája lesz a közvetítő közeg Isten Igéjének közléséhez. Ezek hatalmas szavak voltak. Jeremiás rombolni és építeni fog. Isten szavai, amelyeket a prófétával közöl, gyomlálást és irtást végeznek majd; de építést és plántálást is fognak szolgálni. A mandulavessző látomása biztosította őt arról, hogy Isten igéi az élet teljességét jelentik.
A forró fazék azt mondta el neki, hogy a nemzetek zavargásai isteni ellenőrzés alatt vannak. Tehát övezze fel derekát, keljen fel és beszéljen.
Ezután Isten drága ígéretei következnek: "teszlek ma téged... én veled vagyok... hogy megszabadítsalak téged." Ezek csodálatos szavak, amelyek egy érzékeny emberhez szólnak, akire Isten nehéz küldetést bízott. Emberek fognak rátámadni; némelyek összeesküsznek, hogy megöljék, miközben a király összevagdossa és elégeti majd az írásait, és veremnek, börtönnek teszi ki a prófétát. De Isten őt "megerősített várossá" tette, és senki sem fog diadalmaskodni vele szemben, "mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged", 19. v. Boldogok azok, akik a szuverén Urat szolgálják, Isten csalhatatlan ígéreteinek rejtekébe rejtve.